Ábrahám Levente: Szünbiológiai tanulmányok - Natura Somogyoensis 10. (Kaposvár, 2007)

Ábrahám Levente, Herczig Béla, Bürgés György: Faunisztikai adatok a Keszthelyi-hegység nagylepke faunájának ismeretéhez (Lepidoptera: Macrolepidoptera) - Contribution to the knowledge of the butterfly and moth (Macrolepidoptera) fauna of the Keszthelyi Mountains (Hungary)

304 NATURA SOMOGYIENSIS A Keszthelyi-hegységben végzett lepidopterológiai kutatások intenzitása alapján is - a kistáj csoportok elkülönítéséhez hasonlóan - két részre osztható. A Keszthelyi-hegység északi vulkanikus területén alapfauna feltáró kutatás a jelenlegi vizsgálatot megelőzően még nem folyt. Természetesen szórványadatokkal erről a területről is rendelkezünk, bár ezek régiek és az adatok pontos lelőhelyei sem behatárolhatók. A Keszthelyi-hegység déli üledékes kőzetekkel fedett területéről és annak előterében a „Balaton parti riviéra" sávból már a korábbi vizsgálatok eredményeként jelentős mennyiségű faunisztikai adattal rendelkezünk. A hegység területén végzett kutatások módszerük és intenzitásuk alapján három szakaszra oszthatók: 1. szórvány faunisztikai adatok közlése (1905-1968-ig), 2. növényvédelmi és ökofaunisztikai vizsgálatok (1968-1981), 3. természetvédelmi vizsgálatok (1997-2002). A Keszthelyi-hegységben először a múlt századforduló táján Waschmann János és Vángel János (VÁNGEL 1905a, 1905b) végzett faunafelmérést. Várvölgy környékének nagylepkéiről tudósít KOVÁCS (1953, 1956) a hazai nagy lepke fauna elterjedési adatait ismertető dolgozataiban. Kovács Lajos 1952-1968 közötti időszakban naplózta a keszthelyi fénycsapda anyagát. Ezt követően a hetvenes évek közepétől Rezi környékén végzett alapos éjjeli lepkekutatást HERCZIG és BÜRGÉS (1979), HERCZIG et al. (1981) valamint egy-egy évig Becehegyen, Cserszegtomajon, Válluson és Zalaszántón is fénycsapdát üzemeltettek. A nappali lepkék kutatásáról további szórvány faunisztikai adatot találunk a „Bakony nappali lepkéi" című kötetben (DIETZEL 1997). Bálint Zsolt 1980ban Balatongyörök környékén vizsgálta a nappali lepkéket, adatait ebben a publikációban átengedte közlésre. A Bakonykutatás keretében több hazai gyűjtő (Kovács Péter, Mészáros Zoltán, Ronkay Gábor, Ronkay László, Schuck Róbert, Sovány Róbert, Szabóky Csaba) látogatta meg elsősorban hegység déli kistájegységét. Bozai József becehegyi nyaralójánál időszakosan működtetett egy fénycsapdát és annak anyagából a ritkább fajokat saját és unokái számára felállított kis gyűjteményben tárolta. A hegység faunakutatásának harmadik intenzív szakaszában Ábrahám Levente és Kondorosy Előd végzett a hegységet jellemző különböző élőhelyeken fauna felmérést természetvédelmi céllal. Napjainkban is tovább folytatódik a hegység nappali lepkefaunájának vizsgálata Csontos Gábor a Pannon Egyetem Karán szakdolgozatot készített a hegység déli részéről, amelynek összefoglalóját publikálta is (CSONTOS 2006). Jelen dolgozat célja, hogy összefoglaljuk és közzétegyük a Keszthelyi-hegység területén gyűjtött nagylepkefauna kutatások eredményeit. Anyag és módszer A nappali lepkék egyelő, hálós gyűjtésén - és sok esetben puszta megfigyelésén - kívül a legfontosabb gyűjtőmódszer a személyes éjszakai lámpázás, állandó mintavételi helyre telepített és a hordozható fénycsapdák voltak. A hegység területén mező- és erdőgazdasági kártevő előrejelzés céljából állandó mintavételi helyre felállított fénycsapdák (Keszthely, Becehegy, Cserszegtomaj, Vállus, Zalaszántó) „Jermy-típusúak" voltak és normál izzóval üzemeltek. A Keszthelyi-hegységben 1976-tól elinduló intenzív faunisztikai vizsgálatok során már az állandó mintavételi helyekre (Rezi) telepített fénycsapdákban és a személyes lámpázások alkalmával is HgL 125 W-os izzót használtunk.