Ábrahám Levente: Szünbiológiai tanulmányok - Natura Somogyoensis 10. (Kaposvár, 2007)

Kevey Balázs: A baranyai Dráva-sík tölgy-koris-szil ligetei (Fraxino pannonicae-Ulmetum Soó in Aszód 1935 corr. Soó 1963) - Hardwood gallery forests of the floodplains of the Dráva river in Baranya, SW. Hungary

12 NATURA SOMOGYIENSIS atipikus 25 felvétel, valamint az Összes (50) felvétel alapján (1-3. ábra, 2-3. táblázat). Az életformákkal, flóraelemekkel, az ökológiai értékszámokkal és a szociális magatartási tí­pusokkal (BORHIDI 1993, 1995) történő számításokra a síksági tölgy-kőris-szil ligetek összehasonlító vizsgálatának befejeztével kerül sor. A SYN-TAX 2000 program (PODANI 2001) segítségével cluster-analízist (4-5. ábra) is végeztem (hasonlósági index: Baroni­Urbani - Buser; fúziós algoritmus: complete link és group average). A fajok esetében HORVÁTH F. et al. (1995), a társulásoknál pedig BORHIDI és KEVEY (1996), ill. BORHIDI (2003) nómenklatúráját követem. A társulástani és a karakterfaj-sta­tisztikai táblázatok felépítése az újabb eredményekkel (OBERDORFER 1992; MUCINA et al. 1993; BORHIDI 2003; KEVEY 2006c) módosított Soó (1980) féle cönológiai rendszerre épül. A növények cönoszisztematikai besorolásánál is elsősorban Soó (1964, 1966, 1968,1970,1973,1980) Synopsis-ára támaszkodtam, de figyelembe vettem az újabb ku­tatási eredményeket is (vö. BORHIDI 1993, 1995; HORVÁTH F. et al. 1995; KEVEY ined.). A kutatások története A baranyai Dráva-sík flóráját már BOROS (1924) tanulmányozta, de faj listáiból még csak következtetni lehet a tölgy-kőris-szil ligetek előfordulására. Az első öt cönológiai felvételt VÖRÖSS (1964) közölte Szaporca mellől. Később KÁRPÁTI I. (ined.) felvételei­ről HORVÁT A. O. (1972) jelentetett meg egy szintetikus táblázatot. Sajnos a szerző sem a felvételek számát, sem helyüket nem közölte, ezért nem tudjuk, hogy a szintetikus ta­bella a Dráva-sík mely részeit reprezentálja. A közelmúltban ORTMANN-AJKAI (1998a, 1998b) Kisszentmárton (11 felv.) és Vajszló (40 felv.) erdejében végzett felmérések ered­ményeit publikálta. Magam 1979-től 2005-ig a baranyai Dráva-sík tizenkilenc erdejéből 62 cönológiai felvételt készítettem, amelyekből 50-et rendeztem táblázatba. Eredmények Termőhelyi viszonyok, zonalitás A Dravense flóraj árasba sorolható (KEVEY 2002) baranyai Dráva-sík közvetlenül érintkezik a somogyi Dráva-ártérrel. E síkság nyugaton szinte észrevétlenül megy át Belső-Somogy homokvidékébe, északon a Zselic löszdombjaiba, keleten pedig a Harkány-Nagynyárádi löszvidékbe (vö. MAROSI 1970, LEHMANN 1971, LOVÁSZ 1977a). BORHIDI (1961) klímazonális térképe szerint a Dráva-sík baranyai szakasza a zárt töl­gyes zónába tartozik. Zonális tölgyesek azonban csak a szomszédos Harkány­Nagynyárádi löszvidéken találhatók. Ennek oka egyrészt a kevésbé kontinentális, vi­szonylag csapadékosabb klímában keresendő (SIMOR 1977). Másrészt a Dráva és a belé ömlő patakok által biztosított viszonylag magasabb talajvízszint (LOVÁSZ 1977b) első­sorban a gyertyános-tölgyesek (Circaeo-Carpinetum) és a tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) kialakulására nyújt lehetőséget. A vizsgált tölgy-kőris­szil liget ezért az azonális asszociációk közé sorolható. A Dráva-sík északnyugatról délkelet felé egyenletesen lejt, bár e szakaszon már csak kicsiny esést mutat. A tölgy-kőris-szil ligetek Lakócsánál 100-101 m tengerszint feletti magasság mellett találhatók, Kisszentmárton és Adorjás határában már csak 93-95 m-nél fordulnak elő. A Dráva-sík északi és északnyugati pereme a legmagasabb, ahol 113-115 m tengerszint feletti magasságban vannak a tölgy-kőris-szil ligetek. Az égtáj i kitettség

Next

/
Oldalképek
Tartalom