Ábrahám Levente: Szünbiológiai tanulmányok - Natura Somogyoensis 10. (Kaposvár, 2007)

Lajos Lilla & Vadkerti Edit: A magyar aknászpók (Nemesia pannonica Herman, 1879) szezonalitás- és társulás-preferencia vizsgálata a Szársomlyón - Sesonality and habitat preference researche of Nemesia pannonica Herman, 1879 in Szársomlyó Hill

128 NATURA SOMOGYIENSIS Anyag és módszer A Szársomlyó-hegy a Villányi-hegység tagja, mely az ország legdélebben fekvő középhegysége. A térség sajátossága, hogy éghajlata szubmediterrán jellegű, így az ország legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű területei találhatók itt. A vizsgált négy habitat: 1. „Szegély". A név a hegy déli lábánál található növényegyüttest jelöli, melyben elindult a cserjésedés folyamata, de a fásszárúak között még megfigyelhetők a löszpusztarét (Salvio nemorosae - Festucetum rupicolae Zólyomi ex Soó 1964) foltjai. Talaja, a csernozjom barna erdőtalaj, viszonylag vastag, ami kedvez a tárnaépítő pókfajoknak. 2. Dalmát csenkeszes sziklagyep (Sedo sopianae - Festucetum dalmaticae Simon 1964). 3. Mecseki karsztbokorerdő (Inulo spiraeifoliae-Quercetum pubescentis /Jakucs 1961/ Soó Borhidi in Soó 1971). 4. Ezüsthársas törmeléklejtő-erdő (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni /A.O.Horv.1958/ Soó Borhidi in Soó 1962) (BORHIDI és SÁNTA 1999). A mintavételi helyek plató- illetve déli kitettségű területek voltak, kivételt képez az ezüsthársas törmelék lejtő erdő, mely a hegy északi oldalán található. Az állatok gyűjtése 1999-ben történt 65%-os etilén-glikollal félig töltött Barber-féle talajcsapdákkal, melyek 12 cm magasak és 8 cm átmérőjűek voltak. A csapdákat folyamatosan üzemeltettük március 13-tól október 23-ig. A mintavétel 6 alkalommal történt. Az állatokat 70%-os etil-alkoholban konzerváltuk. Az adatokat gyűjtési időpontokként és társulásonként dolgoztuk fel. A standardizált egyedszám minden esetben az egy nap alatt, egy csapda által fogott átlagos egyedszámot jelenti. A dominancia viszonyok megalapításához PALMGREN (1972) beosztását használtuk: 5% felett domináns, 2-5% között szubomináns, 0,5-2 között gyakori , 0,2-0,5 szórványos, és 0,2 % alatt ritka faj. Ajuvenilisek mérete a prosoma méretét jelenti 0,1 mm pontossággal. Ajuveniliseket méretük alapján két kategóriába osztottuk:. 2 mm alatt kis méretű; 2 mm felett nagy méretű. Eredmények Dominancia-viszonyok: A Szársomlyó-hegyen 1999-ben 54 talajlakó pókfaj jelenlétét igazoltuk, így összesen 176-ra emelkedett az itt kimutatott pókfajok száma. A vizsgált területen az összegyedszám (1206) 61,77 %-át a N. pannonica egyedei (745) képviselték, melyből aduit hím 717, míg juvenilis 28 egyed volt. A déli oldalon a faj részesedése 67,61% (1. táblázat), így itt egyértelműen ez a domináns, míg az északin a Trochosa terricola Thorell, 1856 volt az uralkodó faj. Aktivitásvizsgálat: Vizsgálatunk alapján kijelenthető, hogy az aduit hím N. pannonica egyedek talajfelszíni mozgási aktivitásának két csúcsa van, egy tavaszi és egy őszi (1. táblázat, 1. ábra). A márciusi aktivitás volt a nagyobb, ekkor gyűjtöttük az egyedek 71,81 %-át. A harmadik és negyedik mintavételi időpontban csak juvenilisek kerültek a csapdákba (1. táblázat). Kifejlett nőstények nem voltak a begyűjtött anyagban. A 28 juvenilis egyed prosoma mérete 1,0 mm és 3,2 mm között volt (2. ábra)