Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Csiky János - Oláh Emőke: A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája - The Red List of Nanocyperion like species in Dráva Plain (South Hungary)
8 NATURA SOMOGYIENSIS A szabályozásokat követően, az intenzív parthasználat következtében a Nanocyperiontársulások természetes élőhelyei egyre inkább beszűkültek, azonban az árvízvédelmi töltések mentett oldalán, a szántóföldeken új élőhelyekre találtak. Itt a talajvíz- és csapadékviszonyok kedvező vízháztartást biztosítottak számukra. A mezőgazdasági területeken alkalmazott mechanikai talajművelés is elengedhetetlen az iszaptársulások számára. A talajban hosszú ideig elfekvő magkészlet biztosítja az iszapnövények fennmaradását, melyek az időszakos és rendszertelenül bekövetkező vízborítás hatására tudnak kifejlődni. Korábban a magok terjesztésében az elsődleges szerepet a víz játszotta. A vízrendezések után azonban a fő vektortényezővé az itt táplálkozó és fészkelő vízi-, parti gázlómadarak váltak, de bizonyos fajok a mai napig vetőmag útján is terjedhetnek (3. ábra). Egy terület flórájában bekövetkező kedvezőtlen folyamatok jelzésére, a vizsgált fajok populációiban megfigyelt állapotok és ezek változásaival operáló IUCN Vörös Lista kategóriák (IUCN 2001) általában alkalmasak. A viszonylag könnyen kezelhető szempontrendszereket figyelembe vevő Vörös Listákat többnyire nagyobb területekre készítették el (pl. országok, kontinensek Vörös Listái), ám ezek hasznosítása a gyakorlatban (pl. vörös listás fajok vs. törvény által védett fajok/ ország) sok szempontból nehézkesnek tűnik (CSIKY 2004). A gyakorlati, természetvédelmi problémáknak ugyanis csak egy része országos, jelentős részük regionális, lokális jellegű. A ritkaság, veszélyeztetettség viszonylagos, léptékfüggő probléma. Számos esetben, főleg természetföldrajzi vagy politikai határok mentén az országos léptékű Vörös Lista kategóriák szerinti besorolások teljesen használhatatlanná válnak. Kiváló példa erre a szomszédos Horvátországban (NIKOLIĈ & TOPIC 2004) különösen veszélyeztetett (CR) kategóriába sorolt Catabrosa aquatica (L.) P. Beauv., Consolida orientális (Gay) Schrödinger, Festuca vaginata Waldst. et Kit. ex Willd., illetve a belvizes szántóinkon közönséges, ám Horvátországban veszélyeztetett (EN) Alopecurus aequalis Sobol., melyek hazánkban egyáltalán nem tűnnek veszélyeztetettnek, így nem is vörös listások (NÉMETH 1989). Fontos tehát, hogy az egyes fajok veszélyeztetettségével ne csak durvább (pl. országos), de finomabb (pl. kistáj) léptékben is tisztában legyünk. Nem véletlen, hogy országos szinten összehasonlítva a fajokat más-más besorolással szerepelnek ugyanazon kategóriarendszer használata mellett. Közép-Európa természeti adottságai olyannyira változatosak, hogy egy-egy faj vitalitása néhányszáz km távolságon belül már jelentősen lecsökkenhet, s ezzel összefüggésben más-más élőhelyet preferálhat. Fontos törekvés tehát, hogy a populációkban bekövetkező változások figyelembe vétele mellett a fajok egyéb viselkedésbeli változását (pl. élőhely preferencia) is kövessük. Figyelnünk kell arra is, hogy a fajok mellett az élőhelytípusok sajátságainak változását is ugyanolyan léptékben vizsgáljuk. Ennek jegyében készítettük el hazánk egyik kistájának, a Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak Vörös Listáját és mutatjuk be azok CEU raszterháló léptékű elterjedési térképeit. Anyag és módszer A Drávamenti-síkság magyarországi oldalának flóratérképezését a közép-európai hagyományoknak megfelelően a CEU (KEF) raszterháló rendszer (NIKFELD 1971) magyarországi, finomított változatának (KIRÁLY & HORVÁTH 2000) alkalmazásával végeztük. A raszterháló szemeinek kitöltéséhez egyetlen előfordulási adatot is elégségesnek tekintettünk. Egy raszterszemben (kb. 5 km x 6 km) azonban csak egyféle jel szerepel. A hálószemek kitöltésekor, az adatok térképi ábrázolásakor háromféle jelet alkalmaztunk:
