Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Csiky János - Oláh Emőke: A Drávamenti-síkság Nanocyperion jellegű fajainak vörös listája - The Red List of Nanocyperion like species in Dráva Plain (South Hungary)
6 NATURA SOMOGYIENSIS 76 77 1. ábra: A Drávamenti-síkság és települései a CEU raszterháló rendszerében (—: államhatár; : 120 m tsz. f. m.; szürke terület Drávamenti-síksággal átfedő CEU kvadrátok): 1 - Szigetvár, 2 - Botykapeterd, 3 - Kacsóta, 4 - Nemeske, 5 - Molvány, 6 - Hobol, 7 - Rózsafa, 8 Szabadszentkirály, 9 - Pettend, 10 - Kistamási, 11 - Kishobol, 12 - Dencsháza, 13 - Katádfa, 14 - Bánfa, 15 - Szentdénes, 16 - Királyegyháza, 17 - Gerde, 18 - Gyöngyösmellék, 19 - Várad, 20 - Szentegát, 21 Sumony, 22 - Gyöngyfa, 23 - Kastélyosdombó, 24 - Zádor, 25 - Szörény, 26 - Kétújfalu, 27 - Teklafalu, 28 - Bürüs, 29 - Drávagárdony, 30 - Potony, 31 - Endrőc, 32 - Marócsa, 33 - Okorág, 34 - Kákics, 35 Magyarmecske, 36 - Magyartelek, 37 - Kisasszonyfa, 38 - Gilvánfa, 39 - Ózdfalu, 40 - Bogádmindszent, 41 - Alsóegerszeg, 42 - Monyorósd, 43 - Siklósbodony, 44 - Tótújfalu, 45 - Szentborbás, 46 - Lakócsa, 47 - Drávafok, 48 - Markóc, 49 - Bogdása, 50 - Sellye, 51 - Csányoszró, 52 - Nagycsány, 53 - Besence, 54 Páprád, 55 - Hegyszentmárton, 56 - Vajszló, 57 - Sámod, 58 - Kórós, 59 - Rádfalva, 60 - Márfa, 61 Harkány, 62 - Siklós, 63 - Nagytótfalu, 64 - Felsőszentmárton (Martinéi), 65 - Dravakeresztur (Krizevce), 66 - Drávaiványi, 67 - Révfalu, 68 - Drávasztára, 69 - Sósvertike, 70 - Zaláta, 71 - Kemse, 72 - Lúzsok, 73 - Piskó, 74 - Vejti, 75 - Hirics, 76 - Baranyahídvég, 77 - Kisszentmárton, 78 - Cún, 79 Adorjás, 80 - Drávapiski, 81 - Kémes, 82 - Drávacsepely, 83 - Szaporca, 84 - Tésenfa, 85 Drávaszerdahely, 86 - Drávapiski, 87 - Kovácshida, 88 - Ipacsfa, 89 - Drávapalkonya, 90 Drávaszabolcs, 91 - Gordisa, 92 - Matty, 93 - Egyházasharaszti, 94 - Siklósnagyfalu, 95 - Kistapolca, 96 - Püspökbóly, 97 - Magyarbóly, 98 - Lapáncsa, 99 - Kisüppó, 100 - Ivándárda, 101 - Sarok, 102 Majláthpuszta, 103 - Keselyősfapuszta, 104 - Alsószentmárton, 105 - Tótokföldje, 106 - Eperjespuszta, 107 - Old, 108 - Kásád, 109 - Beremend, 110 - Illocska Fig. 1: Dráva Plain and its settlements in the CEU raster grid system (—: state border; : 120m above see level; gray area - CEU flora mapping units (cells) related to the Drava Plain) tük mérvadónak. К-felé a táj fokozatosan szélesedve a Duna menti síkság mohácsi szakaszához kapcsolódik, így a határ az itt leszakadó löszlejtők aljának felel meg (1. ábra). A Drávamenti-síkság botanikai kutatása hazai viszonylatban már igen korán megkezdődött (vö. HORVÁT 1942), s az elmúlt ötven évben is többé-kevésbé folytonos volt (KLUJBER et al. 1963, VÖRÖSS 1964, KOVÁCS & KÁRPÁTI 1973, BORHIDI et al 1994, DÉNES 1996, 1998, DÉNES et al. 1997, 1999, KEVEY 1998, 2001, 2002, KEVEY & HORVÁT 2000, O. AJKAI 1997, O. AJKAI & DÉNES 1997, 1999). Annak ellenére, hogy a terület florisztikai szempontból igen feltártnak mondható, a kutatások a Nanocyperion-társulásokra ezidáig nem terjedtek ki, mindössze néhány faj előfordulásáról olvashatunk a
