Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Horváth Győző, Schäffer Dávid, Molnár Dániel, Pogány Ákos: Kisemlősök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdőtípusban - Population and community studies of small mammals in two types of floodland forest

Natura Somogyiensis 9 325-332 Kaposvár, 2006 Kisemlősök populációs és közösségi vizsgálata két ártéri erdőtípusban HORVÁTH GYŐZŐ, SCHÄFFER DÁVID, MOLNÁR DÁNIEL, POGÁNY ÁKOS РТЕ TTK Biológiai Intézet Állatökológia Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6., Hungary HORVÁTH, GY., SCHÄFFER, D, MOLNÁR, D., POGÁNY, Á.: Population and community studies of small mammals in two types offloodland forest. • Abstract: Two 1-hectare forest stands were chosen as sampling sites in the monitoring area of river Drava: one was a softwood willow-poplar (Salici-Populetum) gallery forest directly along the river in the neighbourhood of Vízvár, whereas the other was a lowland alder gallery forest (Paridi quadrifoliae-Alnetum) within the Lankóci forest. Quadrate sampling method and line transect (the latter in Vízvár in 2001) were applied. The number of the box-type live traps was 121 in the grid, and a maximum of 120 in the transect. Trapping was done using the capture-mark-recapture (CMR) method. So far 3 shrew and 3 rodent species have been indicated in the Vízvár sample area, and 8 species comprising 5 rodents and 3 shrews in the Lankóci forest stand. The dominant species in the willow-poplar gallery forest has been Apodemus agrárius (Pallas, 1771), whereas the abundant characteristic species of the alder forest has been Clethrionomys glareolus (Schreber, 1780). Key words: monitoring, small mammal community, estimation of population size Bevezetés Európában több mérsékeltövi erdőtípusban végeztek rövidebb idejű populációdinamikai felmérést, vagy hosszabb távú csapdázással populáció szintű monitorozási kutatást. Bükkös erdő fajainak komplex populációdinamikai leírását adta meg JENSEN (1975), míg Írországban SMAL & FAIRLEY (1982). Rövidebb intervallumú kutatásokban vizsgálták a különböző korú és állapotú, művelés alatt álló erdőtagok kisemlősfajösszetételét (HANSSON 1978, JENSEN 1984). Folyóparti vegetációban (FraxinoUlmetum) HAFERKORN (1994) közölt öt éves populációdinamikai vizsgálatot, amelyben a csapdázott fajaink közül a sárganyakú erdeiegér, Apodemus flavicollis (Melchior, 1834) és C. glareolus demográfiai változását elemezte. A mérsékelt övi erdőkre vonatkozóan a fenti két populáció esetében a hosszú távú lengyel kutatásokat foglalta össze PUCEK et al. (1993), vizsgálva az időjárás, a táplálékkínálat és a ragadozás hatását a populációk dinamikájára. Különböző vízparti élőhelyek összehasonlító felmérésére kevés hazai vizsgálatot lehet megemlíteni. A parti zonáció eltérő habitatjainak kisemlős csapdázását a Tisza hullámterén végezték (MIKES és HABIJÁN & MIKES 1985). Több különböző élőhely kisemlős közösségét PALOTÁS (1986) vizsgálta párhuzamosan és összehasonlította ezen közösségek diverzitását, szerkezetét. Baranya megyében korábban PAPP (1971) a Pécsi-víz két oldalán több természetes és kultúrtársulásban gyűjtött egércsapdákkal. A hazai kutatások ellenére kevés élőhelyről van adatunk a kisemlősfauna direkt, csapdázással történő felméréséről. A faunisztikai, ponttérképezési feladatokon