Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Dénes Andrea - Ortmanné Ajkai Adrienn: A Dráva baranyai holtágai 2. Vegetáció-térképek - Oxbow lakes of river Drava in Baranya county (South Hungary) 2. Vegetation maps

DÉNES A. & ORTMANN-NÉ AJKAI A.: A DRÁVA BARANYAI HOLTÁGAI 2. 29 Eredmények A holtágak fátlan növénytársulásai közül, nyíltvízi, úszó- és lebegő hínártársulások nagy száma jellemző a területen: Lemnetum minoris, Lemno minoris-Spirodeletum, Salvinio-Spirodeletum, Lemnetum trisulcae, Lemno-Hydrocharietum morsus-rani, Lemno-Utricularietum és ritkábban Wolffietum arrhizae, valamint Riccietum fluitantis. Ezek évente igen változó mennyiségben jelennek meg, és alkotnak társulást. A Dráva mentén ritka kolokános {Stratiotetum aloidis) csak három helyen fordul elő, hasonlóan ritka - társulás-alkotóként - a Ceratophyllum demersum és Ranunculus trichophyllus, valamint a behurcolt Elodea canadensis is. A gyökerező hínárnövények közül a leggyakoribb Nuphar lutea és Nymphoides peltata alkot társulást, de több helyen előfordul társulás-alkotóként - általában önállóan - Nymphaea alba is. Az egyéves Trapa natans évente, szintén igen különböző mennyiségben jelenhet meg. A helyiek elmondása szerint, több holtágban, egyes években tömeges. A holtágak gyorsabban töltődő, konkáv oldalait széles nádas társulások szegélyezik. Ez a leggyakrabban valódi nádas (Phragmitetum communis), mely a holtágak állapotától függően tőzegpáfrányos nádas (Р. с thelypteridetosum palustris), posványsásos nádas (Р. с caricetosum ripariae), ill. kiszáradó nádas (Р. с solidagetosum giganteae). A kicsit mozgó, mélyebb vizű területeket gyékényes (Typhetum latifolia) foglalja el. A sekély partmenti régiókban Glyceria maxima, vagy Baldingera arundinacea állománya található. A Typha angustifolia alkotta ingóláp-társulás (Thelypteridi-Typhetum angustifoliae) igen ritka. Szép állomány egy helyen alakult ki (Hótedra). A magassásosok közül több sásfaj lehet domináns, a holtágak szegélyében. Előfordul Caricetum ripariae, Caricetum acutiformis, Caricetum gracilis, Caricetum vesicariae társulás. A zsombéksásos (Caricetum elatae) mára jelentősen megfogyatkozott a területen, mindössze három holtágban találtuk. Ritka szegélytársulás a kálmosos (Acoretum calami), mely eddig - a holtágakból - csak két helyről vált ismertté. A baranyai Dráva holtágak fátlan növénytársulásainak további elemzése ORTMANN-NÉ AJKAI & DÉNES (1999) dolgozatában található. A fás társulások közül a lápi- és ligeterdei társulások egyaránt előfordulnak a holtágak szegélyében. A ligeterdőket a nagy holtágakban fűzligetek (Leucojo aestivi-Salicetum albae) képviselik. Szép, fajgazdag aljnövényzetű fűzligetek azonban kis területen és csak néhány helyen figyelhetők meg. A lápi, fás társulások közül, fűzláp (Calamagrostio-Salicetum eineraeae) vagy lápi jellegeket is mutató rekettye füzes kíséri a holtágak mélyebb, konvex oldalát, de a konkáv oldalak nádas övében is nagy területeket foglalhat el. Láperdők (Carici elongatae-Alnetum, Fraxino pannonicae-Alnetum) a nagy holtágak mentén nem találhatók kizárólag a mentett oldal, régen, természetesen lefűződött holtágaiban alakultak ki. A hínárnövényzet védett fajai közül a Salvinia natans, Nymphoides peltatata, Trapa natans gyakoribbak. Ritkának tekinthető viszont a védett Nymphaea alba és több, nem védett faj: Fontynalis antipyretica, Ricciocarpus natans, Wolffia arrhiza, Polygonum amphibium, Stratiotes aloides, Riccia fluitans. A lápi védett fajok közül előfordul a Thelypteris palustris, Hottonia palustris, Urtica kioviensis, Utricularia minor, Ranunculus lingua. Ritka lápi fajok: Carex elongata, C. elata, C. pseudocyperus, С vesicaria, Cardamine amara, melyek kizárólag e holtágak lápi társulásaiban élnek a Dráva-síkon. A fűzligetek egyes védett és ritka fajai, az ártéren máshol is előfordulhatnának, ám többségük vízigénye, és a fűzligetek helyett telepített nemes füzesek bolyga-