Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)

Nagy Barna: A Mecsek Orthoptera faunájának jellegzetes vonásai - Characteristic features of the Orthoptera fauna of the Mecsek Mountain (S Hungary)

NAGY В. A MECSEK ORTHOPTERA FAUNÁJÁNAK JELLEGZETES VONÁSAI 165 tétben a lokális természeti örökség kiemelt védelemének elsősorban a Mecsek déli vo­nulatára, nevezetesen a Jakab-hegy, Tubes, Misina és Zengő hegyekre és közvetlen kör­nyékükre kellene koncentrálnia, mivel a védett fajok többsége innen ismeretes. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy az említett sáv súlyos zavarásnak és degradációnak volt/van kitéve. Korábban, az 1960-as évekig a Jakab-hegy szenvedett el jelentős devasztációt az urán­érc bányászat miatt, majd 2004/05-ben a Zengőt és környékét fenyegette a tervezett rá­dió-lokátor építés következményeként károsodás. Sajnálatosan, az eddig (vagy legalább is évtizedekkel ezelőtt) még kitűnő fajgazdag­ságú, növény- és állatföldrajzilag igen értékes, s ezért Magyarországon unikális jellegű középső rész: a Misina-Tubes már eddig is súlyosan károsodott. Elég, ha ezzel kapcso­latban a Misina déli lejtőjére telepített állatkert, vidám-park és hasonló létesítményekre utalunk, vagy ha a Tubes (és Misina) kissé túl-sűrű turistaút-hálózatának a már káros, habitat-feldaraboló hatását, illetve az ezzel járó túlzott taposási kárt említjük. Pl. aNagy­Tubes csúcsára több mint 10 út/jelzett turista ösvény vezet, nem számítva a jelzetlen "vad" ösvényeket. Az illetékes döntést-hozók nyilván nem tudták, vagy legalább is nem értékelték azt a tényt, hogy a Misina-Tubes csoport nemcsak "egy hegy" a többiek kö­zött, hanem Magyarországon egyedülálló szubmediterrán/mediterrán élőhelyi együttest képvisel, amelyen minden négyzetméter elpusztítása pótolhatatlan, hazánkban unikális, másutt elő nem forduló speciális élőhely eltüntetését eredményezi. A Nagy-Tubes csú­csán - nyilván a jelentős taposással járó újabb kilátó és egyéb létesítmények építésével járó degradáció miatt - az utóbbi időben megritkultak, vagy már aligha találhatók az 1960-as években, a csúcson és körzetében talált védett és ritka taxonok (Isophya camp­toxypha, I. modesta, Odontopodisma decipiens, Stenobothrus eurasius, etc.). A bio­geográfiailag értékes Orthoptera fauna-elemek visszaszorulási folyamatából nyilvánva­lóan következtethetünk arra, hogy ez a degradációs, a biodiverzitást csökkentő folyamat más állat (és növény) csoportokban is hasonlóképpen jelentkezik. A fokozottan védett magyar tarsza {Isophya costata) nagy ökológiai túrő-képességé­nek köszönhetően feltehetően nem túlságosan fenyegetett, bár a cserkúti vasútállomás körzetéből - ahol első mecseki detektálása történt - a kiterjedt ipari építkezésekkel járó élőhelyi devasztáció következtében az utóbbi években már nem találtuk; feltehetően lo­kálisan kipusztult. Nagyobb veszteséget jelent a korábban ugyanitt előfordult keleti pók­szöcske (Poecilimon intermedins) valószínű kipusztulása, elsősorban azért, mert e ­egész Kárpát-medencében igen ritka - fajnak innen ismertük egyetlen mecseki előfordu­lását. A fentiek arra mutatnak, hogy a Jakab-hegy, Tubes, Misina, Dömör-kapu vonalának természeti értékeire nehezedő civilizációs nyomás megállítása, vagy legalább is mérsék­lése érdekében nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni. Köszönetnyilvánítás Említésre méltó, hogy - sok évvel korábban - f Tallós Pál és f Reichart Gábor néhány gyűjtési adattal hozzájárult a mecseki adatbázishoz, míg fPénzes Antal az élőhelyek pontosabb elkülönítésében nyújtott botanikai segítséget. Köszönet illesse Jermy Tibor akadémikust, aki az angol-nyelvű kivonat helyességét ellenőrizte. Szövényi Gergely a térképvázlat elkészítésével és fényképekkel segítette munkánkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom