Ábrahám Levente: Válogatott tanulmányok II. - Natura Somogyiensis 9. (Kaposvár, 2006)
Tóth Sándor: A ritka hegyiszitakötő (Cordulegaster heros Theischinger, 1979) előfordulása a Zselicben - The occurrance of the rare Cordulagaster heros in Zselic Hill (South Transdanubian Region).
142 NATURA SOMOGYIENSIS Anyag és módszer A Cordulegaster heros (feltehetően 4-5 évig fejlődő) lárvája kizárólag hegy- és dombvidéki kisvízfolyásokban, csermelyekben, patakokban él. Élőhelyei a vízfolyások erdővel borított, különösen többé-kevésbé árnyékolt, elsősorban köves szakaszai. Fennmaradásához állandó vízre van szükség, a kiszáradást nem éli túl. Ebből következik, hogy csak ilyen jellegű élőhelyeken érdemes keresni. Imágója rendszerint a víz fölött alacsonyan röpköd, átlagos lepkehálóval könnyen megfogható. A vadászó egyedek, más nagyobb testű Anisoptera fajokhoz hasonlóan, többnyire magasan röpködnek. Lárvájának gyűjtéséhez kisebb méretű, erős keretű és anyagú vízi háló szükséges. Az üres lárvabőrök (exuviumok) kézzel vagy esetleg csipesszel leszedhetők a fáról. Az imágókat és a lárvákat élő állapotban történő identifikálásuk után élőhelyükön, szabadon kell engedni. A Cordulegaster heros gyűjtése kizárólag az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség engedélyének birtokában lehetséges. Eredmények A Lipótfa közelében elterülő, de közigazgatásilag Szenna településhez tartozó Dennaerdőben található Mátyás-kút nevű állandó vizű forrás, valamint a fölötte lévő völgyből érkező sekély vízfolyás által táplált kis csermely, mintegy 100 méteres szakasza a jelenleg ismert élőhelye a zselici állománynak. A lelőhely felfedezése Rozner György érdeme, aki a faj lárváját találta meg 2005. március 17-én. Ugyanott 2006. július 5-én imágókat, valamint lárvabőröket is megfigyeltünk. A populáció a legtöbb ismert hazai élőhelyén kicsi. Ezért érdekes, hogy a zselici állomány viszonylag nagynak nevezhető. A vizsgált kb. 80 méteres szakaszon 9 hímet, valamint 3 tojásrakó nőstényt sikerült megfigyelni. Ugyanott 26 lárvabőrt is találtunk. A forrás fölötti, sekélyebb vizű ág mellett lárvabőrre már nem bukkantunk, de tojásrakó nőstény ott is jelen volt. Az érett lárva a víztől nem távolodik el messzire. A Zselicben, 2006-ban mért legnagyobb távolság kereken 2 m volt. Az átalakulás rendszerint a vízfolyást kísérő fatörzsek alacsonyabb részén (1,5-2 m-nél általában nem magasabban) történt. A Cordulegaster heros jellemző élőhelyei szitakötő fajokban viszonylag szegényesek. Ez tapasztalható volt a Zselicben is, ahol a Cordulegaster mellett mindössze az Agrion (Calopteryx) splendens, valamint az Ischnura elegáns néhány egyede repült. A Zselic állandó kisvízfolyásokban viszonylag szegénynek mondható. A terepbejárás során Kaposvártól délre a Gyertyános-völgyben, egyetlen olyan sekélyvizű csermelyt vizsgáltunk, mely megítélésünk szerint esetleg alkalmas lehet a faj megtelepedésére, de ott akkor sem imágót, sem lárvabőrt nem találtunk. A faj már ismert zselici állományának folyamatos figyelemmel kísérése feltétlenül indokolt lenne. Ugyancsak javasolt a terület más kisvízfolyásainak kutatása, elsősorban június és július hónapokban, amikor az imágó repül. Nem zárható ki, hogy a későbbiekben esetleg további élőhelyeire is sikerül rábukkanni. A Cordulegaster heros ún. NATURA 2000-es, kiemelt jelentőségű, Magyarországon egyetlen 100 000 Ft eszmei értéket képviselő szitakötő faj. Ezért élőhelye fokozott védelemre szorul. Feltétlenül biztosítandó a vízfolyás mentén az erdő árnyékoló hatása, ezért mindenképpen meg kell akadályozni a területen a tarvágást. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Cordulegaster fajok nagyon érzékenyek a vízszennyezésre, az esetleges mederrendezési munkákra, valamint egyéb zavaró tényezőkre.
