Ábrahám Levente: Biomonitoring a Dráva folyó magyarországi szakasza mentén 2000-2004 - Natura Somogyiensis 7. (Kaposvár, 2005)
Tóth, Sándor: Monitoring dragonflies on the section of the Drava between Őrtilos and Vízvár (Insecta: Odonata) - Szitakötők monitorozása a Dráva mente Őrtilos és Vízvár közötti szakaszán (Insecta: Odonata)
48 NATURA SOMOGYIENSIS Szitakötők monitorozása a Dráva mente Őrtilos és Vízvár közötti szakaszán (Insecta: Odonata) TÓTH SÁNDOR A Dráva horvátországi szakaszán (Novo Virje) tervezett vízi erőmű működése előreláthatólag kedvezőtlen változásokat eredményez a folyót kísérő vizes élőhelyek faunájára, többek között az ott fejlődő szitakötőkre. A várható hatások figyelemmel kísérését célozza a szitakötők hosszú távú monitorozása. A munkát indokolja az, hogy a terület szitakötő-faunája gazdag, már az eddigi vizsgálatok során 14 törvényesen védett taxon előfordulását sikerült igazolni. Ezek között több kiemelten értékes elem található, amilyen elsősorban mind az 5, a Berni Egyezményben szereplő taxon (Aeshna viridis, Gomphus flavipes, Ophiogomphus cecilia, Leucorrhinia caudalis, Leucorrhinia pectoralis). Már a monitorozás első éveinek tapasztalatai is arra utaltak, hogy a terület vizes élőhelyei közül főleg a sekélyebbek nagyon sérülékenyek, mindenekelőtt az aszályos időjárás hatására bekövetkező részleges vagy esetenkénti teljes kiszáradás miatt. A kvantitatív faunakép kialakításában elsősorban a szitakötő imágók felmérése indokolt. A monitorozása során azonban kellő hangsúlyt kapott a lárvák és a lárvabőrök felmérése is. A Dráva mentén folyó monitorozásban cél a mintaterületek teljes szitakötő népességének vizsgálata. Ezen belül azonban kiemelten kezeljük a már említett, berni egyezményben szereplő, többnyire ritka taxonokat. A mintavételezésben mind a populációszintű, mind a közösségszintű monitorozásnak szerepe van. Mindkét módszer alapját a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer V. kötetében (FORRÓ 1997) lefektetett alapelvek képezik. A Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága három területegységet (Zákány-Őrtilos környéke, Lankóci-erdő, Bélavár-Vízvár térsége) javasolt monitorozásra. Ezek mindegyike megfelel a szitakötő fauna hosszú távú vizsgálatára, mivel illeszkednek a tervezett vízi erőmű valószínűsíthető hatásai által befolyásolt vizes élőhelyekhez. A szitakötők monitorozása jelenleg 7 mintavételi helyen folyik. (A monitorozás indulásakor mintavételi helyül szolgált Büdös-ér, valamint Méhes-tó 2001-ben alkalmatlanná vált a vizsgálatra.). Az elmúlt 5 évben megfigyelt (kisebb részben begyűjtött) egyedek száma meghaladja a 10 ezret. A vizsgált anyag 48 taxonhoz tartozik, vagyis a hazai fauna 73,8 %-át képviseli. Az anyag faunaelem csoportok szerinti megoszlásának vizsgálata szerint a helyi faunában - hasonlóan az országos tendenciához - a pontomediterrán, a szibiriai és a nyugat-szibiria faunaelemek dominálnak. Azonban a három kategória tekintetében mind a sorrendben, mind a százalékos arányban jelentős különbségek tapasztalhatók. A fauna gyakoriság szerinti összetételében 6 faj képviseli a szórványos, 7 faj a ritka, 15 faj a mérsékelten gyakori, 19 faj a gyakori és 1 faj az igen gyakori előfordulású taxonokat. A fajok relatív gyakoriság szerinti megoszlása nagyon közel áll az országoséhoz, csupán a szórványosan előforduló (vagyis a legritkább) fajok aránya tér el jelentősen (országosan 19, a Dráva vizsgált szakaszán mindössze 6 faj sorolható ebbe a kategóriába).
