Ábrahám Levente: Biomonitoring a Dráva folyó magyarországi szakasza mentén 2000-2004 - Natura Somogyiensis 7. (Kaposvár, 2005)

Lanszki József: Otter monitoring between 2000 and 2004 in the Drava region (Hungary) - A vidra monitorozás 2000 és 2004 között a Dráva mentén

178 NATURA SOMOGYIENSIS KRUUK, H., & CONROY, J. W .H. 1987: Surveying otter Lutra lutra populations: a discussion of problems with spraints - Biological Conservation 41: 179-183. KRUUK, H., & MOORHOUSE, A. 1990: Seasonal and spatial differences in food selection by otters (Lutra lutra) in Shetland - Journal of Zoology 221: 621-637. KRUUK, H., CONROY, J. W. H., & MOORHOUSE, A. 1991: Recruitment to a population of otters (Lutra lutra) in Shetland, in relation to fish abundance - Journal of Applied Ecology 28: 95-101. LANSZKI, J. 2002: Feeding ecology of mammal predators living in Hungary - Natura Somogyiensis 4: 1-177. LANSZKI, J., KÖRMENDI, S., HANCZ, С, & ZALEWSKI, А. 1999: Feeding habits and trophic niche overlap in a Carnivora community of Hungary - Acta Theriologica 44: 429-442. LANSZKI, J., KÖRMENDI, S., HANCZ, С, & MARTIN, Т.О. 2001: Examination of some factors affecting selection offish prey by otters (Lutra lutra) living by eutrophic fish ponds - Journal of Zoology 255: 97-103. LANSZKI J., & MOLNÁR, T. 2003: Diet of otters in three different habitats in Hungary - Folia Zoologica 52: 378-388. MASON, CF., & MACDONALD, S.M. 1986: Otters: ecology and conservation - Cambridge University Press, Cambridge pp. 1-236. PRIGIONI, C, FUMAGALLI, R., SCHIRRU, L., & CARUGATI, С 1995: Sprainting activity of captive otters: its relationship with breeding cycle and number of animals - Hystrix 7: 297-301. REID, D.G., BAYER, M.B., CODE, Т.Е., & MCLEAN, B. 1987: A possible method for estimating river otter, Lutra canadensis, population using snow tracks - Canadian Field-Naturalist 101: 576-580. REUTHER, C, KÖLSCH, О., JANBEN, W. (Eds.) 2000: Surveying and monitoring distribution and population trends of the Eurasian otter (Lutra lutra). Habitat 12., IUCN/SSC Otter Specialist Group, GN-Gruppe Naturschutz GmbH, Hankensbüttel, pp. 1-148. ROBSON M.S., & HUMPHREY, S.R. 1985: Inefficacy of scent-stations for monitoring river otter populations Wildlife Society Bulletin 13: 558-561. ROBSON, M.S., & HUMPHREY, S.R. 1985: Inefficiacy of scent-stations for monitoring river otter populations Wildlife Society Bulletin 13: 558-561. RUIZ-OLMO, J., LOPEZ-MARTIN, J. M. & PALAZON, S. 2001 : The influence of fish abundance on the otter (Lutra lutra) populations in Iberian Mediterranean habitats - Journal of Zoology 254: 325-336. RUIZ-OLMO, J., OLMOVIDAL, J. M., MANAS, S., & BATET, A. 2002: The influence of resource seasonality on the breeding patterns of the Eurasian otter (Lutra lutra) in Mediterranean habitats - Canadian Journal of Zoology 80: 2178-2189. SPSS 10 for Windows 1999: SPSS Inc., Chicago, IL, USA. WISE, M. H., LINN, I. J., & KENNEDY, CR. 1981: A comparison of the feeding biology of mink Mustek vison and otter Lutra lutra - Journal of Zoology 195: 181-213. A vidra monitorozás 2000 és 2004 között a Dráva mentén LANSZKI JÓZSEF A fokozottan védett vidra {Lutra lutra) monitorozása a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, Orfilos és Barcs közötti szakaszon 2000 telén kezdődött. A táplálék-összetétel vizsgálat eredménye hullatékanalízisen alapult. A vidra relatív sűrűségének felmérése standard útvonalon (vonal transzekt módszerrel) végzett hullaték gyűjtéssel zajlott. Legnagyobb vidrasűrűség Bélaváron (a Dráván és a holtágon), valamint a kevéssé zavart halastavakon volt. A Dráván közepes volt a vidrasűrűség a nagy vízszintingadozásnak, a sebes folyásnak és a meredek partoldalnak köszönhetően. Az alacsony vízhozamú patakokon és időszakosan kiszáradó csatornákon a táplálékforrások mennyiségének nagymértékű ingadozása miatt szintén alacsony volt a vidrasűrűség. 2002-től a monitorozás kiegészült friss hullatékokból végzett molekuláris genetikai analízissel (kilenc DNS marker alkalmazásával). Megállapítható, hogy a vidra az élőhelyi változásokra az előfordulásán, a táplálkozási szokásain és az egyedsűrűségén keresztül érzékenyen reagál.