Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA 59 A gyűjtéssel, illetve az adatközléssel kapcsolatos egyéb rövidítések A faunisztikai dolgozatokban szinte kötelezőnek nevezhető alapadatok mellett, célszerű egyéb olyan információkat is közölni, melyek ugyancsak hasznosak a fajra vonatkozó ismeretek szempontjából. Ezek rendkívül sokfélék lehetnek, nagymértékben függenek a csoport sajátosságaitól, valamint gyakran a kutató érdeklődésétől is. Mint az alábbiakban kiderül, a csípőszúnyog-fauna vizsgálatánál viszonylag sok egyéb adat áll rendelkezésre. A gyűjtő nevéhez hasonlóan ezeket is célszerű rövidítve közölni. Fejlődési alak és ivar jelölése.~: L = lárva, В - báb, O* = hím, 9 = nőstény Az imágógyűjtési módja Az imágók gyűjtése az esetek többségében az általánosan használt lephehálónak a kétszárnyúak gyűjtésére célszerűen átalakított változatával történt. Ezért a faunisztikai adatok után ezt külön nem jelöljük. Ugyanakkor a csípőszúnyogok esetében viszonylag sok volt az egyéb módon való gyűjtés. Ezért megadjuk az eltérő módon, illetve eltérő eszközzel történt gyűjtést az alábbiak Szerint: +ESZ=egyelés szippantóval, +CS= csípés közben gyűjtve, +FÉNY= fénycsapda, +GKT=gépkocsi tetőcsapda, +MAL=Malaise-csapda, +TÁL= tálcsapda. A lárvagyűjtés módja A lárvák gyűjtése az esetek túlnyomó többségében az Anyag és módszer fejezetben leírt vízihálóval történt. Ezért ezt (az imágókhoz hasonlóan) a faunisztikai adatközlő részben külön nem jelöljük. Kisméretű vízihálót (5-6 cm átmérőjű teaszűrőt) a faodúkban élő lárvák gyűjtéséhez használtunk. A szűkebb nyílású odúkból néha csak pipetta segítségével lehetett kiemelni a lárvákat, ezt a viszonylag kevés eltérő esetet az alábbi módon külön jelöljük. +P1 = pipettával gyűjtve Az imágógyűjtés helye Az imágók gyűjtésének helye az esetek többségében maga a természetes vagy természetközeli élőhely volt. A szúnyogok azonban előszeretettel húzódnak be zárt helyekre (főképp emberi építményekbe), így a mind teljesebb faunamű érdekében ezekben is rendszeresen gyűjtöttünk. Az ilyen típusú lelőhelyek a leggyakrabban az alábbiak voltak: +LAK=lakás, +ÉP=cgyéb épület, +IST=istálló (ól), +ODV=odvas fa A lelőhelyek írásmódja és az adatok felsorolásánál alkalmazott írásjelek értelmezése Az adatok írása egységesen, azonos sorrendben történik. A gyűjtőhelyek többsége közelebbi (általában földrajzi) név, melynek közigazgatási hovatartozását a zárójelben szereplő település határozza meg. A faunisztikai adatközlő fejezetben, a közelebbi nevek írásánál, a zárójeles közigazgatási névre csak több azonos nevű, de más-más településhez tartozó gyűjtőhelyek (pl. Berek, Duna-hullámtér) esetében van szükség.