Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA 27 12. ábra: Az Ochlerotatus annulipes lelőhelyei a Bakony és részben a Balaton-medence UTM hálótérképén, a 2,5x2,5 km-es hálómezőknek megfelelő bontásban Többek között a Bakony vidéken folyó intenzív dipterológiai kutatások irányították rá a figyelmet arra, hogy kisebb tájegységek esetében a 10x10 km-es UTM háló alkalmazása már nem nyújt kellő információt a fajok elterjedésének értékelésében. Ez volt a fő indítéka annak, hogy a Bakonyban elkezdődött az ún. alhálóval kapcsolatos munka, melynek gyakorlati megvalósítása során a 2,5x2,5 km-es alháló bizonyult reálisan kimunkálhatónak, valamint a célra leginkább megfelelőnek (TÓTH 1987). Az alhálóval kapcsolatos munkát a későbbiek során a Balaton és partvidékére is kiterjesztettük. A téma szemléltetésére bemutatjuk az Ochlerotatus annulipes Bakonyvidékről és a Balaton-medencéből ismert lelőhelyeit, az Ábrahám Levente által szerkesztett NATURINFO számítógépes grafika alapján készített UTM hálótérkép alhálós változatán (12. ábra). Hazai vizes élőhelyek minősítése a csípőszúnyog-faunájuk alapján A vizes élőhelyek diverzitása szerint (más állatcsoportokhoz hasonlóan), többé-kevésbé változik a bennük fejlődő csípőszúnyog-faunát alkotó fajok, valamint populációinak minőségi és mennyiségi összetétele. Kellő mennyiségű vizsgálati anyag birtokában, viszonylag egyszerű módszerrel, lehetőség nyílik a tenyészőhelyek közötti különbségek mérésére, illetőleg csípőszúnyog-faunájuk alapján történő minősítésére.