Tóth Sándor - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarország csípőszúnyog-faunája - Natura Somogyiensis 6. (Kaposvár, 2004)

TÓTH S.: MAGYARORSZÁG CSÍPŐSZÚNYOG-FAUNÁJA 111 Aedes {Aedes) rossicus Dolbeshkin, Goritzkaja & Mitrofanova, 1930 - Hullámtéri szúnyog Elterjedése: Európa középső sávjának néhány országa mellett, előkerült Svédország és Norvégia déli részén, a Kaukázusban, az Uraiban és újabban a Távol-Keleten is. Magyarországi előfordulása elsősorban a nagyobb folyók (főleg Tisza és Duna) hullámterére korlátozódik, ezen kívül a Balaton-medence viszonylag sok pontján gyűjtötték, de egyéb helyeken csak elvétve került elő (51. ábra). 51. ábra: Az Aedes rossicus lelőhelyei Életmódja: Jellegzetesen ártéri szúnyog. A nagyobb folyók áradása után a hullámtéren visszamaradt pangó vizekből általában nagy tömegben repül ki, ilyenkor jelentős szúnyogártalmat okoz. Valószínűleg több nemzedéke fejlődik, az első lárvák már a márciusi áradásokat követően megjelennek. Az imágókat március közepétől szeptember végéig, a lárvákat március végétől november elejéig gyűjtöttük. Az imágók rajzásának csúcsa július közepére esik (52. ábra). A most közölt lárvák 10 víztípusból származnak, a leggyakrabban mocsár típusú természetes állóvízből (26 alkalom), litoriprofundális típusú sekélytóból (17 alkalom), valamint hullámtéri és locsolás-övi pocsolyából (9 alkalom) kerültek elő. További adatok: CSP és TÖ (5-5), KOT (4), ÉR (2), DA, MM és KTE (l-l). Egyéb adatok: Példányok száma összesen: 3258 (25 hím, 2407 nőstény, 349 lárva, 477 báb). Csípés közbeni gyűjtés: 2293 példány, 218 alkalom. UTM hálómezők száma: 92. Dominancia érték: 0,57%. Gyakorisági érték: 16,08%. Gyakorisági kategória: gyakori előfordulású (IV). Gyűjtési adatok: Alsó-bozót: 1999.07.09., 1 L, TS, +MTÁ - Alsódiás: 1996.06.11., 19, TS, +CS Ábrahámi-nádas [TS]: 1998.07.06., 3 L, +LTS; 1999.06.05., 19 , +CS - Ányás-sziget: 1975.08.23., 59 , TS, +CS - Badacsonyörsi-öböl [TS, +LTS]: 1996.07.11., 3 L; 1996.07.13., 2 L - Badacsonytomaj [+CS]: