Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Lájer Konrád: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetéről - On the vegetation of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area

14 NATURA SOMOGYIENSIS ségi perc méretű (kb. 5.5 x 6 km-es) kvadrát részletesebb florisztikai felmérését a hazai hálórendszerű flóratérképezés keretében 2003 (-2004)-ben fogom befejezni, ennek során sor kerül egyes növénytársulások további vizsgálatára is. Módszerek A terepi munkálatokat 1996-2002 években, májustól novemberig végeztem. A cönológiai felvételeket Braun-Blanquet módszerrel, tipikus, viszonylag homogén vegetációja élőhelyről készítettem. Az egyes állományokat florisztikai összetételük és fiziognómiájuk, valamint egyéb ökológiai szempontok (terepdőlés, vízellátottság, stb.) alapján határoltam körül. A mintaterület nagyságát tapasztalati ajánlások figyelembevételével (DIERSCHKE 1994: 10-25 m

2 ), továbbá arra tekintettel határoztam meg, hogy a mintaterület a vegetáció összetétele és szerkezete szempontjából homogén legyen. 25 m

2 területű négyzet, illetve 10 m

2-es téglalap megfelelőnek bizonyult. A gyakoriság-borítás (A-D) értékek becslésénél a finomított Braun-Blanquet skálát alkalmaztam. A beillesztett és módosított kategóriák: 1 = borítás < 5%, egyedszám > 50 2 = borítás 5-15%, egyedszám tetszőleges 3 = borítás 15-25%, egyedszám tetszőleges. Az asszociációkat és magasabb syntaxonómiai egységeket diagnosztikus értékű fajaik alapján, a fíziognómia figyelembevételével értékeltem. A felvételi táblázatokban a fajokat elsősorban a BORHIDI (1995) szerinti cönológiai csoportokba való besorolásuk szerint adtam meg, bár néhány esetben, a helyi sajátosságok figyelembevételével, kissé eltérő besorolást alkalmaztam. A syntaxonómiai kategóriák sorrendjét általában az adott társuláshoz való kapcsolat, illetve az alacsonyabb-magasabb rang határozta meg. A fajok neveit illetően SIMON (2000) munkáját követtem. A társulás nevezéktan korábbi (idézett) munkáimnak, illetve a társulások vörös könyvének (amelynek társszerzője vagyok, BORHIDI és SÁNTA 1999) megfelelő, további irodalmi hivatkozások ott találhatók. Eredmények A vizsgált területen az alábbi növénytársulások voltak kimutathatók: 1. Nádas (Phragmitetum communis Soó 1927 em. Schmale 1939)A Phragmition társuláscsoport központi helyzetű asszociációja, mely mezotróf-gyengén eutróf vizekben jellemző és az alkalikus vizeket is elég jól bírja. Területünkön gyakoribbak az elgyomosodott, degradált állományok, természetesebb foltjaikat csak a legmélyebb fekvésű részeken találunk. A domináns nád (Phragmites communis) mellett gyakori kísérőfaja a közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) és a vízi menta (Mentha aquatica). A nád állományok túlnyomó része valójában üde lápréteken (mint leromlási stádium) található. A Tetves-patak mentén a 2. keskenylevelü (Typhetum angustifoliae) és 3. széleslevelű gyékényes (Typhetum latifoliae) kicsiny, faj szegény állomány foltjai is megtalálhatóak. 4. Télisásos (Cladietum marisci Zobrist 1935) KOVÁCS (1955) Fonyód és Balatonboglár között készült felvételei alapján közölt szin-