Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)
Tóth Sándor: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szitakötő (Odonata) faunája - Dragonfly (Odonata) fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area
86 NATURA SOMOGYIENSIS Anyag és módszer A fejlődésükön keresztül a vizes élőhelyekhez kötődő szitakötők többnyire vizek partján tanyáznak. Közismert azonban, hogy egyes fajaik (pl. Aeshrta mixta) vándorlásra hajlamosak, nagyobb területeket bejárnak, így kóborló példányaik alkalomszerűen a Látrányi Puszta Természetvédelmi Területen is megjelenhetnek. A vizsgálat során a hasonló jellegű felméréseknél használt eszközök és módszerek alkalmazására került sor. A szitakötő imágók megfogására 30 cm átmérőjű keretre erősített tüll anyagból készült lepkeháló, a lárvák gyűjtésére erősebb molnárszita-szövetből összeállított vízi háló szolgált. A terepen jól felismerhető szitakötő imágók esetében elegendő volt a felméréshez a megfigyelés, ami minimálisra csökkentette a begyűjtött egyedek számát. De természetvédelmi megfontolásból, még a hálóba került állatok nagy részét is célszerű volt szabadon engedni az élve történő faji azonosítás után. Kisebb mértékben lehetőség nyílott a lárvák és a lárvabőrök (Exuviumok) gyűjtésére is. A kutatás céljára a program szervezője, Dr. Ábrahám Levente által kijelölt mintaterületek, a szitakötő-fauna felmérése szempontjából kevésbé felelnek meg, mivel azokon viszonylag ritkán és legfeljebb kószáló egyedekkel lehet találkozni. Ezzel szemben kiválóan alkalmas a célra a védett területe határán található kisvízfolyás, a Tetves-patak, melynek a Lászlótanya, illetőleg a Tukoratanya magasságában húzódó szakaszán volt célszerű kijelölni mintegy 100 m hosszú mintavételi helyet. A patak ezen a szakaszon dús növényzetű és meglehetősen lassan áramló. Itt található egy kiépített "kazetta" is, mely feltehetően hordalék felfogására, illetőleg annak az onnan való eltávolítására szolgál. A mintavételi helyek A program keretében kijelölt mintaterületek közül az 1., az 5. és a 6. sz. területen kerültek elő szitakötő imágók. A kijelölt mintaterületeken kívül elsősorban a Tetves-patak faunája bizonyult gazdagnak. Néhány faj imágója és lárvája is megtalálható volt a 7. és a 8. sz. területen. 1. sz. mintaterület 5. sz. mintaterület 6. sz. mintaterület 7. sz. mintaterület (a Tetves-patak sekélyvizű, Lászlótanya környékén betorkolló mellékága) 8. sz. mintaterület (égeres-füzes a Visz előtti útelágazásban) Tetves-patak A munka során preparált kevés szitakötő a Somogy Megyei Múzeumok Természettudományi Osztályának gyűjteményét gyarapítja. Az anyag meghatározása elsősorban BENEDEK (1965) dolgozatában, valamint STEINMANN (1984) és ÚJHELYI (1957) könyvében található kulcsok és leírások felhasználásával történt. Taxonómia és nevezéktan tekintetében DÉVAI (1978) munkája szolgált alapul.
