Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Tóth Sándor: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szitakötő (Odonata) faunája - Dragonfly (Odonata) fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area

Natura Somogyiensis 5 85-97 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület szitakötő (Odonata) faunája TÓTH SÁNDOR H-8420 Zirc, Széchenyi u. 2., Hungary TÓTH S.: Dragonfly (Odonata) fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area Abstract: In 2000 and 2001, the author carried out a basic survey on the dragonfly fauna of the area recently appointed to be protected. During the research, the occurrence of 22 species, 10 Zygoptera and 12 Anisoptera taxa was recorded. Amongst the reported, relatively interesting species. Agrion virgo virgo (Linnaeus, 1758) and Onychogomphus forcipatus forcipatus (Linnaeus, 1758) arc worth mentioning. Key words: Odonata, faunistical survey, nature conservation Bevezetés A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület természetvédelmi célú alapállapot felmérését Dr. Ábrahám Levente, a Somogy Megyei Múzeumok Természettudományi Osztályának vezetője kezdeményezte. A kutatásba való bekapcsolódás lehetőségéért és a gyűjtő utak anyagi támogatásáért e helyen is köszönet illeti a program vezetőjét. A kutatás keretében került sor a terület szitakötő (Odonata) faunájának feltárására is. A vizsgált objektumon a szárazföldi élőhelyek uralkodnak, azonban több évig tartó csapadékos időszakokban néhány ponton kialakulnak olyan vizes területek, melyekben legalább átmenetileg megtelepednek szitakötők is. Ezeket a mélyebb fekvésű foltokat az elmúlt két évben többnyire csak kiszáradt nádasok, füzesek és égeresek jelezték. Valószínűleg csupán 4 faj lárvájának biztosít fejlődési lehetőséget egy jelentéktelennek látszó kisvízfolyás, mely Lászlótanyától északra torkollik a Tetves-patakba. Ez utóbbit célszerű 7. sz. területnek nevezni, így az onnan származó kevés adat lokalizálható. 2000-ben még kisebb, de viszonylag szép vizes élőhelyek voltak a Visz település előtti útelágazás égerligetében, az út melletti árkokban, ahol a sok szúnyoglárva mellett, több szitakötő lárvája és imágója is jelen volt (8. sz. terület). A természetvédelmi terület egyetlen állandó jellegű, jelentős vizes élőhelye a terület határán folyó Tetves-patak, így elsősorban annak szitakötő-faunájáról beszélhetünk. A szitakötők kutatottsága Somogy megyében összességében jónak mondható, de területileg más állatcsoportokhoz hasonlóan megközelítőleg sem egyenletes. Ez egyértelműen kiderül a közelmúltban a Somogy Megyei Múzeum kiadásában és Dr. Ábrahám Levente szerkesztésében megjelent kötetnek (ÁBRAHÁM 2001) a szitakötőkkel foglalkozó dolgozatából (TÓTH 2001). A legjobban feltárt, ennek következtében a legismertebb a Dráva mente, elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park faunája (DÉVAI 1981, DÉVAI és KURUCZ 1978, DÉVAI és MISKOLCZI 1993, TÓTH 1995, 1998). Ezen kívül említést érdemel a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet (TÓTH 1992), a Kis-Balaton (AMBRUS et al. 1996), a Zselic, a Baláta-tó, valamint a Balaton Somogyhoz tartozó parti szegélye. Öszszességében Somogyból eddig a szitakötők 55 fajáról rendelkezünk adatokkal, ami a hazai fauna 87%-át jelenti. A rendelkezésre álló publikációkban a Látrányi Puszta Természetvédelmi Területről nem sikerült szitakötő adatot találni.