Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)
Ponyi Jenő és P. Zánkai Nóra: A Tetves-patak hidrozoológiai vizsgálata - The hydro-zoological examination of Tetves stream
30 NATURA SOMOGYIENSIS Anyag és módszer A Tetves-patak általános jellemzése A patak vízgyűjtőjének mezőgazdaságára a haltenyésztés (8 irmapusztai halastó) és a földmüvelés a jellemző. A vízfolyás hossza 24,7 fkm, a vízgyűjtő területe 79,0 km 2 , a középvízhozama 0,230 m 3 /s. A kutatási időszakban a csapadék mennyisége nagymértékben befolyásolta a patak vízhozamát. A 200l-es vizsgálatok időszakában a csapadékmennyiségekjelentősen elmaradtak az 1999-es évitől. Ezt %-ban kifejezve pl. májusban 66 %, júniusban 72 % volt. A patak vízminősége az érvényben lévő szabvány (MSZ 12749:1993) szerint a III és II osztályba sorolható. Gyűjtőhelyek, állatok gyűjtése és vizsgálata Három vizsgálati területet választottunk, ezek Somogybabod (4.sz.gy.hely), Visz (5. sz.gy.h), Balatonszemes (6. sz.gy.h.) (1. ábra). A gyűjtőhelyek hagyományos számozástól való eltérése azzal magyarázható, hogy azonos időpontban egyszerre több patakot vizsgáltunk, így minden vizsgálati hely egy adott számot kapott, melyet most nem akartunk átszámozni a későbbi esetleges összehasonlítások miatt. A mintavételezések időpontjai a következők voltak: 1999. május 25., július 27., szeptember 5., 2001. május 23., július 23., szeptember 3. A gyűjtőhelyek botanikai szempontból következőképpen voltak jellemezhetőek: 4.sz.gy.hely: Tavasszal csak egy szárazföldi fűféle volt az uralkodó, melyet nyáron és ősszel egy kevés Sium latifolium tett változatosabbá. A partszegélyen a fűzfabokrok voltak a jellemzők. 5. sz.gy.hely: Mind a három évszakban a gyűjtési helyet sűrűn benőtte a Sium latifolium, mellette a Phragmites főleg a partszegélyen sűrűn, a Carex sp. pedig szórványosan volt megtalálható. 6. sz.gy.hely: Tavasszal az Elodea canadensis, Myriophyllum spicatum egyenlő arányban, a Ceratophyllum demersus pedig szórványosan fordult elő. Nyáron annyiban változott a kép, hogy a C. demersum között szigetszerűen elhelyezkedő Lemna minor és Spirodellapolyrrhiza lépett fel. Ősszel a pangó vizet vastagon nőtte be a Ceratophyllum demersum, közte néhány szál Elodea canadensis is zöldéit. A víz felszínének nagy részét Lemna minor borította. A partszegélyt végig lekaszált Carex sp. rothadt levelei takarták be. A zoológiai mintákat az egyelőhálóval történő gyűjtési módszerrel (CHESTER 1980) nyertük. A begyűjtött minták egy részét a helyszínen rögzítettük. A formalin végkoncentrációja 5-10 %-os volt. A minták másik részét 25 literes műanyaghordókban a tihanyi laboratóriumba szállítottuk. Az élő minták víztérfogata 10-10 liter volt. Az anyagot külön-külön nagyméretű fotótálakba öntöttük. Az állatok kiválogatását ill. állatcsoportok szerinti elkülönítését szabad szemmel, ill. binokuláris mikroszkóp alatt végeztük. Egyes állatcsoportok kiválogatása csak az élő mintákból történt, ezek a következők: Tricladida, Hirudinea, Hydracarina. A vizsgálatok a következő állatcsoportokra terjedtek ki: Tricladida, Hirudinea, Mollusca, Cladocera, Ostracoda, Copepoda, Malacostraca). '
