Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Tóth Sándor: Adatok a Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület kétszárnyú (Diptera) faunájához - Data to the fly fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Diptera)

256 NATURA SOMOGYIENSIS derül a közelmúltban a Somogy Megyei Múzeum kiadásában és Dr. Ábrahám Levente szerkesztésében megjelent kötetnek (ABARAHÁM 2001) a Dipterákkal foglalkozó dolgo­zataiból, melyek közül csak a jelen munka keretébe tartozó családokat tartalmazó publi­kációkat soroljuk fel (MAJER 2001a, 2001b, 2001c, 200 ld, TÓTH 2001a, 2001b, 2001c, 200ld, 200le, 200lf, 200lg, 200lh). Említést érdemel még egy viszonylag nagyobb, 7 családhoz tartozó, 373 faj korábban nem publikált somogyi adatait tartalmazó dolgozat (TÓTH 2002), mely viszonylag jelentős mértékben járul hozzá a somogyi táj faunájának jobb megismeréséhez. A legjobban feltárt, ennek következtében a legismertebb terület a Dráva mente, elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, a Zselic, valamint részben régebbi publikációk alapján, a Somogy megyéhez tar­tozó Balaton partvidék faunája. Az eddig rendelkezésre álló publikációk azonban a Látrányi Puszta Természetvédelmi Területéről nem tartalmaznak dipterafaunisztikai adatot. Anyag és módszer Módszer tekintetében a hasonló jellegű felmérések során használt eszközök és mód­szerek alkalmazására került sor. A kétszárnyú imágók megfogására 30 cm átmérőjű ke­retre erősített tüll anyagból készült lepkeháló módosított változata, a lárvák gyűjtésére erősebb molnárszita-szövetből összeállított vízi háló szolgált. A munkát a viszonylag ke­vés személyes gyűjtés mellett jól kiegészítette, és egyben eredményesen segítette az al­kalmi Malaise-csapda használata. A Balaton déli partján folyó csípőszúnyog kutatás le­hetővé tette a terület gyakoribb felkeresését, esetekenként csupán a Malaise-csapda egy­egy félnapra történő felállítását. A munka során preparált kevés Diptera a Somogy Megyei Múzeum Természettudomá­nyi Osztályának gyűjteményét gyarapítja. A kutatás céljára a program szervezője által kijelölt 6 mintaterület a kétszárnyú-fauna felmérése szempontjából is alkalmasnak bizonyult, de ezek mellett célszerű volt a terü­let más pontjain is gyűjtéseket végezni. Ezek a következők voltak: 7. sz. terület (csapa­dékos időjárású években vizes élőhely Visz település közelében a TT határán). 8. sz. te­rület (dús növényzetű virágos rét Lászlótanya és a műút között). 9. sz. terület (dús nö­vényzetű nedvesebb rét a Tetves-patak mentén Tukoratanya környékén). A mintaterüle­tek vázlatos térképét az 1. ábra szemlélteti. Eredmények A munka során gyűjtött anyag feldolgozásával 23 kétszárnyú családhoz tartozó 305 taxonnak a területen való előfordulását tekinthetjük igazoltnak. Az erre vonatkozó szám­szerű adatokat az 1. táblázat tartalmazza. A táblázat adataiból kiderül, hogy az eddigi gyűjtések alapján az 5. sz. mintaterület Diptera-faunája bizonyult a legfajgazdagabbnak, ahonnan 135 taxon előfordulását sike­rült igazolni. Ez a "fajgazdagság" nyilvánvalóan csupán viszonylagos, további kétszár­nyú családok rendszeres kutatása feltehetően ettől eltérő eredményt mutatna. A második helyen a 4. sz. mintaterület áll 115 fajjal, majd ezt követi a 8. sz. mintaterület 110 fajjal. Említést érdemel még a negyedik helyen álló 1. sz. mintaterület (99 faj), valamint a 82 fajjal képviselt 2. sz. mintaterület. Az eredményeket százalékos arányban kördiagram (4. ábra) mutatja be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom