Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület recésszárnyú-alkatú (Megaloptera, Raphidioptera, Neuroptera) faunája - The neuropterid fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Megaloptera, Raphidioptera, Neuroptera)

ÁBRAHÁM L.: RECÉSSZÁRNYÚAK (NEUROPTEROIDEA) 199 A Creoleonplumbeus és Myrmeleon inconspicuus hangyaleső fajoknak - a homok fedte Belső-Somogyban is - lokális az előfordulásuk, ezért minden élőhelyük megérdemelné a védelmet. Ezt a típusú élőhelyet foglalják el itt részben a telepített erdei fenyvesek is. (6) ültetett erdei fenyvesek Az ültetett erdei fenyvesek Neuroptera faunája szegényes, négy jellemző fajt sikerült innen kimutatnunk, melyek a fenyőtelepítésekkel országos viszonylatban is terjedő félben vannak (Coniopteryx pygmaea, Hemerobius nitidulus, Hemerobius stigma, Chrysopa dor salis). Természetvédelmi megjegyzések A Neuroptera fauna igényeit figyelembe véve a védett területen lévő xerofil homoki gyepek kezeléséhez tudtunk helyi megfigyelési tapasztalatokat gyűjteni. A területen a jelenlegi kezelés szempontjából két élőhelytípus található a homoki gyepekben. A védett terület É-i része kezelt, ami azt jelenti, hogy a homoki gyepet szarvasmarhákkal legeltetik. Itt a kezelés hatására a gyep több helyen mozaikossá vált, ami a növényzet által fedett és nyílt homokfelszínek különböző mértékű váltakozását jelenti. Ez a szerkezet elvileg kedvez a védett fajok megtelepedésének és fennmaradásának, mivel a homokhoz kötődő Neuroptera fajok - különösen a hangyalesők - a homoki gyep állandó zavarását, bolygatását igénylik. Sajnos azonban úgy tünik, hogy a megfelelő szerkezetű élőhelyfolt ellenére a populációk mégsem nagyok mivel a terület túllegeltetett. Homoki gyepekben egyébként sem szokás szarvasmarhát tartani! Valószínűleg a birka tartása kedvezőbb szerkezetűvé tenné a homokhátakon kialakult xerofil élőhelyet. A nem kezelt homoki gyepfoltok a védett terület D-i részén találhatók. Itt a vegetáció csodálatos. Azonban a kezelés hiányában már előrehaladott a homokhátakon a mozaikos szerkezetű gyepek záródása. A borítottság növekedése nem kedvező a hangyaleső fajok számára, mivel a gyep záródásával csökken a tölcsérépítésre alkalmas helyek száma. Kezelés nélkül a záródás feltételezhetően annak a következménye, hogy a terület magasabb csapadékmennyiséget kap, mint a kiskunsági hasonló élőhelyek. A kezelés hiányában viszont valószínűleg a terület klímazonális növénytársulásainak megfelelő szukcessziós fázisok alakulnak ki. Ez a homoklakó fajok számára kedvezőtlen, pl.: hangyalesők, bizonyos fullánkos hártyásszárnyúak, cserebogárfélék stb., míg más csoportok, fajok számára a kialakult magas füvű homoki gyep vegetációszerkezete kifejezetten kedvező, pl.: néhány ritka lepkefaj. Érdemes lenne a területen a kezelt és kezeletlen területek faunájában bekövetkező változásokat néhány évig nyomon követni, hogy pontosabb információkkal rendelkezzünk a gyepek szerkezeti változása következtében bekövetkező faunaváltozásokról. Ezeket a vizsgálatokat, a Lepidoptera, Myrmeleontidae, Hymenoptera, Coleoptera bizonyos családjai és az Orthoptera csoportok által lehetne megnyugtatóan tisztázni.