Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Rozner István: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület levélbogár faunája (Coleoptera: Chrysomelidae) - The leaf beetle fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Coleoptera: Chrysomelidae)

RozNER I.: LEVÉLBOGARAK (COLEOPTERA: CHRYSOMELIDAE) 189 Dráva-partról több lelőhelyről is ismert. Látrányi gyűjtéseink azért érdekesek, mert itt nincsenek nagyobb folyók. Cryptocephalus macellus (Suffrian, 1860). Ez a közép- és dél-európai faj, amely Bul­gárián át Kisázsiáig fordul elő, Magyarországon a síkságon és a dombvidéken szórvá­nyosan található ritka faj. KASZAB (1962) három alföldi lelőhelyről említi (Budapest, Alsódabas, Szeged). Somogy megyéből a látrányi gyűjtést megelőzően nem került elő, így a látrányi gyűjtési adat nagyon értékes a faj elterjedése szempontjából. Cryptocephalus gridellii Burlini, 1956. Ez az adriato-mediterrán elterjedésü faj előfor­dul Olaszországban, Dalmáciában, Horvátországban és Dél-Magyarországon. Hazánk­ban nagyon ritka. KASZAB (1962) három magyarországi lelőhelyét említi (Kalocsa, Pécs, Jászó). Azóta előkerült két balatonfelvidéki lelőhelyről is (Balatonudvari, Barnag). So­mogyból nem volt eddig ismert, ezért a látránypusztai gyűjtési adata nagyon értékes. Cryptocephalus parvulus O.F. Müller, 1776. Euroszibériai elterjedésü faj, melynek áreája Japánig terjed. Faunaterületünkön a síkság vizenyős területein él, de ritka. A Du­nántúlon gyűjtötték a Bakonyban, az Őrségben és a Villányi-hegységben. Somogy me­gyéből az első gyűjtési adata a Látrányi puszta. Galeruca dahli (Joannis, 1865). Dél- és közép-európai faj, amelynek elterjedése Fran­ciaországtól és Itáliától a Krim-félszigeten át a Kaukázusig ér. Hazánkban mindenütt rit­ka. KASZAB (1962) szerint a legtöbb lelőhelyadata a Dunántúlról származik, de gyűjtöt­ték már Szabolcs megyében (Kömörőd) is. Látrányi gyűjtési adata igen értékes a faj ha­zai elterjedésének szempontjából. Luperus longicornis (Fabricius, 1781). Eurázsiái faj, melynek elterjedése Írországtól délen Mezopotámiáig, ill. Közép-Ázsián át Kínáig és Japánig ér. Faunaterületünkön a hegyvidéken elterjedt, főként a Kárpátokban található, Magyarországon ritka. Dunántú­li elterjedési adataink vannak (Mosonmagyaróvár, Őrség, Alpokalja). Somogy megyei gyűjtési adata jelentős a faj elterjedésének ismeretéhez. Phyllotreta aerea (Marsham, 1802). Euro-anatóliai faj, amelynek elterjedése Írországtól Dél- és Közép-Európán át (kivéve az Ibériai-félszigetet) Anatóliáig terjed. Magyarországon az Alföldön és az alacsonyabb hegy- és dombvidéken elterjedt, de nem gyakori. Dunántúlon a Bakonyból ismerjük. A látránypusztai Kolláti-legelőn gyűjtött példányai a faj első somogyi gyűjtési adatai. Altica lythri Aubé, 1843. Ennek az európai fajnak magyarországi elterjedésére KASZAB (1962) négy adatot közöl (Mohács, Celldömölk, Magyaróvár és Budapest környéke). Azóta a Bakony hegységből több helyről is előkerült, de a Fertő-Hansági Nemzeti Park­ban, Lebenyben, a Duna-Dráva Nemzeti Parkban és az Alpokalján is gyűjtötték. A látrányi gyűjtése a faj elterjedésének fontos adata. Altica pusilla Duftschmid, 1825. Ez az euroszibériai elterjedésü faj Magyarországon főleg a síkság vizenyős rétjein, lápjain található, de ritka. KASZAB (1962) öt lelőhelyét említi, köztük egy somogyi előfordulását is (Siófok). Azóta nagyobb számban az Őrsé­gi TK több lelőhelyéről előkerült, de gyűjtötték a Bakony hegységben is. Látrányi gyűj­tési adata jól jellemzi a terület nedves, lápos foltjait. Psylliodes brisouti Bedel, 1898. Európai hegy- és dombvidéki faj. KASZAB (1962) há­rom lelőhelyét említi (Sopron, Bükk hg., Mátra-hegység). A Villányi-hegység kutatása során ugyancsak előkerült. A látrányi Birkás-legelőn gyűjtött példányok a faj első So­mogy megyei gyűjtési adatát jelentik, de értékes adat ez a faj hazai elterjedéséhez is. Cassida aurora Weise, 1907. Ezt a kis elterjedésü Közép-európai fajt KASZAB (1962) mindössze két dunántúli (Dombóvár, Siófok) és egy tiszántúli (Békéscsaba) lelőhelyről említi. Azóta már gyűjtötték a Villányi-hegységben és az Őrségben is egy-egy lelőhely­ről, de előkerült Bereg megyéből (Kaszonyi-hegy) is. Látrányi gyűjtési adata fontos a faj elterjedésének ismeretéhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom