Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Lökkös Andor: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület cincérfaunája (Coleoptera:Cerambycidae) - The cerambycid fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Coleoptera: Cerambycidae)

176 NATURA SOMOGYIENSIS Ritka faj ok Leptura aurulenta Fabricius, 1792 - Faunaterületünkön a hegyvidék lakója, szórványosan sokfelé gyűjtötték, de ritka (KASZAB 1971). Somogy megyéből Somogyzsitfárol ismerjük (BORSOS 1998). Stenhomalus bicolor (Kraatz, 1862) - Faunaterületünkön nagyon ritka. Magyarországon eddig csak Siófokról és Magyaróvárról került elő. A lárvája varjútövisben, galagonyában, fügében, eperfában a vékony gallyakban és ágakban a kéreg alatt fejlődik (KASZAB 1971). Magyarországon eddig csak csíkos kecskerágóból (Evonymus europeus) keltették ki a lárvából. Újabb lelőhely adatok: Aszófő, Balatonakaii, Nagykovácsi, Örvényes, Vászoly, Zánka (KOVÁCS et al., 2000). Acanthocinus griseus (Fabricius, 1792) - Magyarországon szórványosan fordul elő és ritka (Sopron, Magyaróvár, Siófok, Budapest, Berhida, Kelebia). Lárvája az erdei- és feketefenyő, valamint a lucfenyő száraz ágaiban, törzsében él. (KASZAB 1971). Ezt követően előkerült: Sátoraljaújhelyről, Tarról, Tárcaírói (KOVÁCS et al., 1997), Budaörsről, Csobánkáról, Csornádról, Pilisszentkeresztről és Taksonyról (KOVÁCS et al, 2000). Menesia bipunctata (Zoubkoff, 1829) - Magyarországon nagyon ritka (Baja). Lárvája a kutyabenge és más bengefajok, valamint a füz vastagabb ágaiban fejlődik (KASZAB 1971). Újabb lelőhely adatok: Beregdaróc, Darány, Kőszeg (KOVÁCS et al., 1997), Hegyhátszentjakab, Lácacséke (KOVÁCS et al., 2000). A Dél-Dunántúlon előfordulása több helyen várható, mivel a kutyabenge itt közönséges. A faj fennmaradása érdekében biztosítani kell a kutyabengés megfelelő vízellátását. Védett fajok Acanthocinus aedilis (Linnaeus, 1758) - Magyarországon a telepített fenyveseinkben is sokfelé megtalálható, főleg a Dunántúlon. Lárvája a fenyőfélék között nemigen válogat, főleg öreg fák rönkjeiben, törzseiben a kéregben él, fejlődése 2 évig tart (KASZAB 1971). Calamobius filum (Rossi, 1790) - Faunaterületünkön nagyon ritka és szórványosan előforduló faj. Magyarországon eddig csak Budapestről, Sopronból és Balatonlelléről ismerjük. Lárvája gabonafélék szárában él (KASZAB 1971). Somogy megyéből ismerjük a Dráva mentéről is (HORVATOVICH 1998). Előkerült még Pécsről is (KOVÁCS et al., 1997). A Dél-Dunántúlon elterjedtnek tekinthető. Oberea pedemontana Chevrolat, 1856 - Magyarországon a Duna-Tisza közén (Kalocsa, Hajós), valamint a Bánságban (Temesvár, Gerebené), de mindenütt ritka. Lárvája a kecskerágó és a fűz ágaiban él, de életmódját nem ismerjük kielégítően (KASZAB 1971). Somogy megyéből a Dráva mentéről ismert (HORVATOVICH 1995). A terület kis részét borítja erdő, nagy részét száraz homokpusztai rétek, láprétek és üde kaszálórétek borítják. A lágyszárúakon élő fajok száma 10. A fákban és cserjékben fejlődők száma 34. Különösen jelentős a kutyabenge megőrzése, mivel ebben egy ritka cincérfaj {Menesia bipunctata) lárvája él. Ezért fontos a Dél-Dunántúlon lévő minél több kutyabengés védelme, mivel itt még viszonylag elterjedtnek tekinthető, és megőrzése megoldható. A védett területen található egy telepített erdei fenyves, ezen 6 fajt, köztük egy védett fajt találtunk. A fajok száma intenzív gyűjtéssel valószínűleg jelentősen megnövelhető.