Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)

Lájer Konrád: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetéről - On the vegetation of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area

Natura Somogyiensis 5 13-28 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzetéről LÁJER KONRÁD Pécsi Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növénytan Tanszék H-7624 Pécs, Ifjúság útja 6., Hungary LÁJER K: On the vegetation of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area Abstract: "Látrányi puszta" is a protected area in Somogy county, Hungary. The plant communities of this area were investigated by the methods of classical phytosociology. The following associations were found: Phragmitetum communis, Typhetum angustifoliae, Typhetum latifoliae, Cladietum marisci, Bolboschoenetum maritimi, Caricetum elatae, Caricetum acutiformis, Caricetum ripariae, Carici gracUis-Phalaridetum, Juncetum subnodulosi, Junco obtusiflori-Schoenetum, Eleocharidi uniglumi-Eriophoretum angusifolii, Cirsietum rivularis, Succiso-Molinietum hungaricae, Agrostio-Deschampsietum caespitosae, AstragaloFestucetum rupicolae, Cirsietum lanceolati-arvensis, Rudbeckio-Solidaginetum, Bromo sterilis-Robinietum and some others (Alnion fraction, not specified ruderal communities, wood plantations). The occurrences of diagnostic, typical, protected, invasive or other remarkable species are detailed. Key words: fen, grasslan, phytosociology, association, habitat, conservation Bevezetés A kutatás tárgya az 1992-ben KTM rendelettel országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánított, 223,5 ha-ra kiterjedő Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület növényzete. Tengerszint feletti magassága 116,8-143,1 m (átlagosan 130 m). Éghajlata mérsékelten meleg-mérsékelten nedves. A vegetációs időszak középhőmérséklete 16,817,2 °C, évi csapadékösszeg 650 mm, amiből 400-420 mm a vegetációs időszakban hullik. Felszínét negyedkori üledékek fedik: a Balaton egykori öblözetében felhalmozódott tavi homokot az északias irányból fújó szél áthalmozta és a terület magasabb, nyugati részén buckákat épített (relatív magasságuk ma kb. 10 m). Az alacsonyabb, keleti részen a Tetves-patak üledékei találhatók a felszínen. A talajvíz átlagos mélysége a völgyekben 2-4 m, a lápréteken azonban a felszín közelében található. Kalcium-magnéziumhidrokarbonátos jellegű, 25-35 német keménységi fokú. A talajvíz mozgása északkeleti irányú. A vizsgált terület 70 %-át karbonátos homokos váztalaj fedi, 10 %-án humuszos homoktalajok fejlődtek. A tartósabban nedves felszíneket rétláp talajok borítják. Itt átszivárgásos lápok is találhatók érdekes üde lápréti növényzettel. A terület történetéről rendelkezésre álló szórványos adatok szerint a 14. században királyi birtok volt, majd a 20. századig különböző főúri családok birtoka. Az első katonai felmérés (1782-85) térképszelvénye a maihoz hasonló pusztának ábrázolja a területet, amelynek csak délkeleti részein vannak fás ligetek. A területet azóta (és jelenleg is) részben legelőként hasznosítják. A láprétek egy részét a természetvédelmi hatóság (kezelő) bekéri ttette. A lápi és nedves réti társulások nagy részét korábban (LÁJER 1998a) regionális keretben tárgyaltam, néhány érdekesebb florisztikai adatot külön közöltem (LÁJER 1998C). Ebben a közleményben 1996-2002 években folytatott vizsgálataim eredményeit ismertetem. A vizsgált területet is magában foglaló, 5 földrajzi hosszúsági perc x 3 széles-