Ábrahám Levente: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület élővilága - Natura Somogyiensis 5. (Kaposvár, 2003)
Kondorosy Előd: A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület poloska népességéről (Heteroptera) - On the bug fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Heteroptera)
Natura Somogyiensis 5 113-122 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület poloska-népességéről (Heteroptera) KONDOROSY ELŐD 2 University of Veszprém, Georgicon Agricultural Faculty Keszthely, Plant Protection Institute, H-8360 Keszthely, Deák Ferenc út 16., Hungary KONDOROSY E.: On the bug fauna of the Látrányi Puszta Nature Conservation Area (Heteroptera) Abstract: A faunistical research survey was made on heteropterous fauna in a sandy area in southwestern part of Hungary near Lake Balaton. 225 species were found altogether, of which eleven species are rare. The rarest species are Galeatus maculatus and Psallus ambigaus. Results of zoogeographical analysis show that both the Mediterranean and nordic species are underrepresented and Palaearctic species were found more than an average in Hungary. A lot of sand-liking species were found but similar to other sandy habitats in the county, many of thesekind of species living in the Great Hungarian Plain were missing. Key words: Heteroptera, Hungary, Látrány Bevezetés A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület Somogy megye északkeleti részén, a Tetves-patak völgyében elhelyezkedő homokpuszta. Az 1992-ben védetté nyilvánított több mint 220 ha-os területen zömmel száraz homoki gyepek találhatók, de jelentős területen telepített erdők (sajnos zömmel akác és erdeifenyő, kisebb arányban őshonos fafajok) is vannak. Kisebb a nedves élőhelyek aránya, melyek főleg a homokbuckák közeiben és néhány időszakos vízfolyás mentén találhatók. Ezeken láp- és mocsárrétek egyaránt előfordulnak. Jelen vizsgálat jelentősége részben az, hogy viszonylag kis területen folytattunk viszonylag intenzív gyűjtéseket, ami a nemzeti parki kutatásokhoz viszonyítva lehetővé tette a terület alaposabb föltárását. Bizonyos mértékig hasonló történt Bátorligeten és Síkfőkúton is (az utóbbiról készült tanulmánykötet még megjelenés alatt van), de itt más jellegű területen dolgoztunk - bár a bátorligeti vizsgálatok részben homokpusztán, homoki tölgyesben történtek. Másrészről e területről gyakorlatilag semmi adat nem állt rendelkezésre, így természetvédelmi szempontból is igen fontos ez az alapállapot-felvétel. A poloskák rendjéből mindössze négy faj áll természetvédelmi oltalom alatt, melyek közül potenciálisan is mindössze egy előfordulása képzelhető el {Odontoscelis hispidulá), de ez sem nagyon valószínű. Mindazonáltal a ritka vagy speciális igényű fajok előkerülése jól jelezheti a terület értékeit. Célom tehát a terület poloskafaunájának minél teljesebb felmérése és az ebből levonható következtetések, javaslatok megtétele volt. Somogy megyében élő poloskákról az első adatokat a Fauna Regni Hungáriáé (HORVÁTH 1900) szolgáltatja (mindössze 10 faj), de máig csak három publikáció foglalkozott teljesen vagy túlnyomórészt Somogy megyei poloskákkal egy-egy természetvédelmi indíttatású faunafeltáró munka részeként (FÖLDESS Y 1992; KONDOROSY és FÖLDES Y 1998
