Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

66 NATURA SOMOGYIENSIS Lényeges eltérés volt tapasztalható a nyestek között a préda fajok jellemző előfordulási helye (kötődése) szerint is (P<0,001). Az emberi településen kívül élő nyestek a vadon élő préda fajokat, a lakott területen élők pedig az emberhez kötődő fajokat fogyasztották gyakrabban (40. ábra). Ш Mezőgazdasági környezetben H Urbánus környezetben emberhezkötödö vadon élö vegyes 40. ábra: Nyest prédaválasztása a zsákmány élőhelyi kötődése alapján A nyest táplálkozási niche-szélessége A halastó körzetében élő nyest szélesebb táplálék spektrumával többféle állat és növény taxon fogyasztása járt együtt, mint amit az urbánus nyest esetében lehetett tapasztalni. A táplálkozási niche-szélesség mindkét esetben magas volt. Értéke a mezőgazdasági környezetben élőnél 5,39, míg az urbánus nyestnél előfordulási gyakoriság szerint 5,51, biomassza számítás alapján 4,34 volt. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az emberi településen kívül és az urbánus környezetben élő nyestek táplálék-összetétele nagymértékben hasonló. A jelentős fajon belüli táplálkozási kompetíciót niche-szegregálódás oldja fel, ezt a megállapítást támasztják alá az alábbiak: 1) élőhelyüktől függetlenül jellemző, hogy a nyestek táplálkozási niche-e széles, a táplálékforrások igen széles körét képesek hasznosítani, 2) bár jellemzően 15 és 50 g közötti súlyú prédát zsákmányolnak, az urbánus nyest a nagyobb súlyú prédát gyakrabban részesíti előnyben, mint a mezőgazdasági környezetben élő, 3) az urbánus nyest több bokor-, illetve lombkorona szinten élő és kevesebb talajszint közelében élő prédát fogyaszt, mint a mezőgazdasági környezetben élő nyest, 4) az urbánus nyest nagyobb arányban fogyaszt emberhez kötődő és kisebb arányban vadon (lakott területen kívül) élő prédát. A háziállat fogyasztásban és a a szemétben való keresésben is lényeges különbség tapasztalható az élőhelytől függően. A nyest opportunista predációját (WAECHTER 1975, GOSZCZYNSKI 1986, MITCHELLJONES et al. 1999) támasztja alá a jelen tanulmányban szereplő nyestek széles táplálékspektruma és viszonylag kiegyenlített táplálék-összetétele. A különböző élőhelyeken élő nyestek közötti kapcsolatok meglétét a fontosabb táplálék-források közös hasznosítása révén lehet mérni. Felmerülhet a kérdés, hogy mi alapján válnak a nyestek jellemzően emberi településhez kötődő, vagy attól távol élő egyedekké; a környezetnek, illetve az anyának milyen szerepe lehet? A nyesttel rokon közönséges görényen végzett megfigyelés szerint az egyedek táplálék-preferenciáját alapvetően befolyásolja, hogy 2-3 hónapos életkorig az anya milyen táplálékot hordott kölykei számára (BLANDFORD 1987). Ebben az esetben tulajdonképp a préda szaga a meghatározó. Feltételezhetően ez a tanulási folyamat a nyestre is érvényes.