Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)

18 NATURA SOMOGYIENSIS Látrány A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület külső-somogyi dombok közé ékelődik. A száraz homokpuszta gyepek, nedves mocsárrétek, patak menti kaszálórétek, kis erdőfoltok sok érdekes és ritka állat- és növényfajnak biztosítanak élőhelyet. így például a területen költ a gyurgyalag, állandóan előfordul az ürge, a vidra; termőhelye a gyapjúsásnak, a kosboroknak, a leánykökörcsinnek. A mintagyűjtés Látrány és Visz községek közötti területen, a Tetves patak mentén és hidak alatt zajlott. Ortilos, Dráva és Mura folyók Az örtilosi vasútállomástól (Szentmihályhegy) a Dráva és a Mura folyók torkolatáig terjedő, majd a Mura mentén folytatódó partszakaszon történt vidraürülékek gyűjtése. A vízpart mentén puhafa ligeterdő, főként mandulalevelű bokorfüzes {Salicaetum triandre) található. A kavicszátonyokat részben csigolya bokorfüzes {Salicetum purpurea) borítja, előforduló faj a csermely ciprus {Myricaria germanica). Az örtilosi kavicsbánya tavak mentén, a területbejárások során vidra jelenlétre utaló nyomot nem sikerült találni. A gyorsan mélyülő tavakat nem övezi összefüggő vízparti növényzet. Gyékényes, Dombó csatorna A mintavételi hely Gyékényes mellett, a Dombó-csatorna hídja alatt, valamint a híd melletti partszakasz. A csatornapart füvesített, de fás szárú növényzettől mentes, rendszeresen karbantartják. Gyékényes, Lankóci-erdő Az állandóan vízzel borított termőhelyek jellemző fás növénytársulása az égeres mocsárerdő {Caricipendulae-Alnetum). Ennek tömeges fafaja az enyves éger (Alnus glutinosa), jellemző cserjéi a kányabangita {Viburnum opulus), a rekettyefűz {Salix cinerea), gyepszintjében gyakori a posványsás {Carex acutiformis). Az égeres mocsárerdőkhöz kapcsolódóan szintén állandóan vízzel borított nádasok és magassásos társulások is vannak, melyek egy része a csökkenő vízborításnak köszönhetően beerdősülőben van. A vizsgálati terület nagy kiterjedésében találhatók égerligetek {Carici pendulae-Alnetum, Paridi, quadrifoliae-Alnetum). Ezeknek talaján csak magasabb vízállás esetén van talajszint feletti vízborítás. Az égerligetek területén hajdani sekély folyó-mellékágak maradványai (morotvatavak) találhatók, melyek árokrendszerében az év nagy részében víz van. Az égerligeteknél magasabb térszíneken tölgy-kőris-szil ligeterdők {Fraxino pannonicae-Ulmetum) akotják a természetes növénytakarót (JUHÁSZ 1998). A Lankóci-erdőt északkeleten a Dombó-csatorna határolja. Az egyébként igen változatos és különleges élőhelyeken a degradáltság számos jele látható. A terület a Nemzeti Biomonitoring Rendszerbe tartozik. Berzence, Dombó-csatorna A mintavételi hely Berzence község közelében, a Dombó-csatorna hídja alatti terület, valamint a közvetlen közelében levő vízpart. A csatorna partja itt is füves, a mederben nád található. A csatorna mentén legelőre alapozott, állattartás folyik. Somogyudv őrhely, Kavicsbánya tavak A szép környezetben elhelyezkedő kavicsbánya tavak horgászhasznosítás alatt állnak. A gyorsan mélyülő tavakat fűzliget szegélyezi.