Lanszki József - Ábrahám Levente (szerk.): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája - Natura Somogyiensis 4. (Kaposvár, 2002)
14 NATURA SOMOGYIENSIS A Fonói halastó és körzete A Fonói halastó és körzete Külső-Somogyban helyezkedik el. A tavat tápláló BatéMagyaratádi patak a Kapós folyó vízgyűjtőjéhez tartozik, mely a Sióba, majd a Dunába folyik. Erre a vidékre alapvetően a szántóföldi növények termesztése jellemző. A közeli vízfolyásokon, 3-5 km-es távolságban mesterséges tavak, valamint mozaikszerűen 10 - 80 ha területű erdők találhatók. A „körzet" kifejezést a továbbiakban a területbejárások során érintett, mintagyűjtésre kijelölt területre vonatkozóan használom. 1. táblázat: A Fonói halastó körzetének főbb élőhely típusai Megjegyzések: I. időszak = 1.+2. vizsgálati évek (1991 decembertől 1993 novemberig), II. időszak = 3.+4. vizsgálati évek (1993 decembertől 1995 novemberig), III. időszak = 5.+6. vizsgálati évek (1995 decembertől 1997 novemberig). Élőhely típus Időszak Élőhely típus I. II. III. Élőhely típus Százalékos megoszlás Vízfelület Sás és gyékény Rét és bokorfüzes Fás legelő Vadföld Erdő Szántó Gyomtársulások 7,4 0,8 13,1 17,2 18,9 11,5 7,4 6,6 7,4 4,9 4,9 4,9 2,4 0,0 1,6 32.8 26,2 26,2 27.9 27,9 27,9 0,0 14,8 7,4 A Fonói halastó és körzetében (rövidítése: FHTk) táplálkozás-ökológiai szempontból vizsgált hat évet három időszakra osztottam fel a gazdálkodásban bekövetkezett lényeges változások miatt (84. ábra a mellékletben). Az I. és a III. időszakban a főbb élőhely típusok eloszlása nem különbözött szignifikánsan egymástól (1. táblázat), azonban a II. időszak ezektől lényegesen eltért (P<0,001). A vizsgálat első időszakában (rövidítése FHTkj) a halastó felülete 12 ha, a csatlakozó vizes élőhelyekkel együtt kb. 30 ha volt. A második időszakban (FHTk n ) a halastó vízzel való feltöltése és halasítása elmaradt, a vízhez közeli erdőrész egy részét letermelték, a vadföld-gazdálkodást befejezték. A tó medrének szárazra kerülésével, valamint a letermelt területrész és vadföldek magára hagyásával gyomtársulások váltak uralkodóvá. A halastó privatizációját követően, a negyedik év végén a tó töltésének rekonstrukciója, a részleges mederkotrás és a part karbantartása megtörtént A vízfelület a harmadik időszakban (FHTk m ) 17-18 ha volt. Az első és harmadik időszakban halászati tevékenység zajlott polikultúrás népesítessél, ponty dominanciával. A második időszakban haltelepítés nem történt, ezért a kis méretű, gazdaságilag jelentéktelen halak népesítették be a patakot. A terület növényzete a dél-dunántúli flóravidék külső-somogyi flórajárásához tartozik. A tó nyugati partján, nagyobbrészt egészen a tó partvonaláig cseres-tölgyes erdő (Quercetum petraeae-cerris) húzódik. Az erdő kora kb. 65 év, kiterjedése kb. 70 ha, szántóval szabdalt. A tó északi oldalán kis kiterjedésű rét és bokorfüzes (Salicetum triandrae-purpurea), valamint magassásos (Caricetum acutiformis-ripariae) és nádas {Scirpo-Phragmitetum) teszi változatossá a növényzetet. A halastó keleti oldalán nagy kiterjedésű szántó, délen nyílt legelő, valamint fás legelő (Betula pendula, Robinia pseudo-acacid) húzódik. A halastótól délkeleti irányban található Fonó község gyümölcsös kertekkel.
