Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Fenyősi László: A Dráva Barcs (155 fkm) és Szentborbás (133 fkm) közötti szakaszának vízimadár monitoringja, 1996-2000 (Aves) - Waterbird monitoring alond the Dráva river beetween Barcs and Szentborbás in 1996-2000 (Aves)

90 NATURA SOMOGYIENSIS 1. ábra: A vizsgált terület elhelyezkedése ról is tájékoztat. PURGER (1998) a hazai Dráva-szakaszról, továbbá esetenként a horvát és szerb területekről - Mikuska Józseftől és Mikuska Tibortól - származó megfigyeléseket összegezte, de dolgozatában e területről kevés adatot találunk. A somogyi Dráva és környezete vízimadarainak jellemzését, továbbá a Barcs-Szentborbás között végzett felvételezés első eredményeit közli FENYŐSI (2000). A vizsgált terület A vizsgált terület a Dráva Barcs (155 fkm) és Szentborbás (133 fkm) közötti, 22 fkmes szakasza (1. ábra). Marosi & Somogyi 1990 szerint a Barcs-Drávatamási közötti terület a Belső-Somogyhoz tartozó Közép-Dráva-Völgy kistáj, a DrávatamásiSzentborbás közötti terület a Drávamenti-síksághoz tartozó Dráva-sík kistáj része. A Dráva főmedre e területeken 150-400 m széles, mélysége változó, általában 3-4 m körüli. A folyó gyors vízjárású, sebessége 1-1,5 m/s, esése kb. 25 cm/km. A vízfelület kiterjedése 700-750 ha-ra tehető. A Dráva vízjárásában nagyvízi időszak május-júniusban, illetve gyakran október-novemberben figyelhető meg. Kisvizek nyárvégen és decemberfebruárban jellemzőek, a legkisebb vízállás is általában februárban látható. A Dráva vízjátéka (max. és min. értékek) az utóbbi években 4 m körülire tehető. A magyar-horvát államhatár csak ritkán halad folyóközépen, politikai okok, természetes kanyarfejlesztések és átvágások miatt gyakoriak a balparti horvát, illetve a jobbparti magyar területek.