Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Sár József - Dudás György: Bogárközösségek (Coleoptera) vizsgálata pionir és rekultivált élőhelyen - A study of beetle assembledges on pioneer and re-cultivated habitats (Coleoptera)

SÁR J. És DUDÁS GY.: BOGÁRKÖZÖSSÉGEK (COLEPOTERA) 41 Az 200l-es felmérés jellemző és ritka fajai Cylinder a germanica (L.) Elterjedési területe Közép- és Dél-Európa, nyugat felé egészen Angliáig, Franciaországig és észak Spanyolországig terjed, kelet felé pedig Kisázsián át egészen Kínáig. Faunaterületünkön gyakori. Előszeretettel gabona- és burgonyaföldeken, valamint ugaron tartózkodik (SZÉKESSY 1958). Nagy példányszámú előkerülése e faj megtelepedését igazolja. Epicauta rufidorsum (Goeze) Előfordul Közép- és Dél-Európában. Hazánkban az Alföld és a dombvidék lakója, de a hegyvidék völgyeibe is benyomul. Gyakori, sőt helyenként tömegesen lép fel, s akkor a kultúrterületeken károkat tehet. (KASZAB 1956). Mivel az Epicauta fajoknak fejlődésükhöz sáskák petéire van szükségük, a sáskák pedig száraz réteken élnek tömegesen, így e faj megjelenése is a terület benövényesülését igazolja. Crypticus quisquilius (L.) A legészakibb tájak kivételével előfordul az egész Palearktikus régióban, keleten egészen Szibériáig és Mongóliáig. Faunaterületünkön mindenütt elterjedt. Száraz cserjéseket, köves hegy és domboldalakat kedveli (KASZAB 1957). Blaps abreviata (Mén.) Kelet-mediterrán faj, mely Szíriától Kisázsián és a Balkán félszigeten át a Bécsi medencéig fordul elő. Hazánkban a Dunántúl és az Ösmátra vonulatának irányában egészen a Sátoros-hegyekig előfordul. Száraz kopár hegyoldalak, sztyepp-rétek jellegzetes faja. (KASZAB 1957). Sysiphus shafferi (L.) Közép- és déleurópai faj, a Kárpát-medencében a dombos vidékeket részesíti előnyben (ENDRŐDI 1956). A talajcsapdákban tömeges előfordulását, részben megtelepedése, másrészt a csapdákban bomló szerves anyagok jelenléte okozta. Dorcadion fulvum (Scop.) Előfordul a Cseh-medencében, Ausztria keleti felében, a Kárpát-medencében, a Kisalföldön és a Nagyalföld nyugati felében. Magyarországon dombvidéken helyenként közönséges. Lárvája fűgyökerek között él (KASZAB 1971). A barna gyalogcincér előfordulása is a fűfélék megjelenésének köszönhető. Dorcadion aetiops (Scop.) Ausztria keleti részétől a Pannon-medencén át Romániáig, Bulgáriáig, és Macedónián át Albániáig elterjedt. Faunaterületünkön az alacsonyabb hegy- és dombvidéken megtalálható, az Alföldön ritka. Lárvája fűgyökerek között él (KASZAB 1971). A Mecsek-hegység - Jakab-hegy száraz, füves déli kitettségű domboldalainak jellegzetes gyalogcincér faja. Értékelés A III. számú kővágószőlősi urán meddőhányó rekultivációja, az 1994-ben feltárt bogárközösségre gyakorolt hatásai a következőek: Az újonnan előkerült 59 bogárfaj már számszerűleg is mutatja a területen végbement pozitív változásokat. A növénytelepítéssel, és a spontán megjelenő pionír növényekkel együtt, a fitophag fajok diverzitása növekedett (Cerambycidae: Dorcadion sp., Curculionidae, Chrysomelidae sp.). Ugyanakkor néhány kopár élőhelyeket kedvelő, xerophil faj (Gnaptor, Pentodon) eltűnése figyelhető meg. Az ilyen nagy méretű káros antropogén hatások, mint az uránbányászat következtében létre hozott meddőhányók, a rekultiváció ellenére is csak évtizedek múltán, mutatnak az eredetihez, jelen esetben a Mecsek: Jakab-hegy déli oldalaira jellemző természeti képet.