Ábrahám Levente: Vegyes tanulmányok - Natura Somogyiensis 3. (Kaposvár, 2002)

Körmendi Sándor - Lanszki József: A Duna-Dráva Nemzeti Park különböző vizes élőhelyeinek kvalitatív zooplankton vizsgálata I. Rotatoria fauna - Investigation of Zooplankton from different water bodies of Duna-Dráva National Park.I. Qualitative investigation of Rotatoria fauna.

KÖRNENDI S. & LANSZKI J.: ROTATORIA 9 2. táblázat: A pH, a vezetőképesség és a vízhőmérséklet szélső- és átlagértékei a vizsgált vízterekben Mintavételi helyek Vízhőmérséklet C° pH Vezetőképesség uS/cm Megjegyzés Mintavételi helyek Min. Atl. Max Min. Atl. Max Min. Atl. Max Megjegyzés Élő Dráva l.Ortilos 12,5 16,9 20 7,5 7,86 8,3 240 318 550 Erősen hordalékos, gyakran rendkívül magas vízállás 5. Vízvár 13,3 18.3 22 7,9 8,06 8,3 230 273 320 u.a. 11. Drávaszabolcs 16,1 18,2 20 7,7 7,98 8,2 250 295 340 u.a. Kavicsbánya tavak 2. Orlilos 14,2 20,8 24,5 7,8 8,18 8,8 310 365 520 Oligo-mczolróf víz, partközeli hínárvegetáció 3. Somogyudvarhcly 15.1 21 24 7,7 8,08 8,3 380 445 630 u.a. 6. Babócsa Rinya patak 13,5 18,8 23 7.4 8,08 8,8 340 563 960 Gyakran igen szennyezett, hordalékos víz 8. Darány Nagyberek 16,5 18,6 20 6,4 7,1 7,5 80 242 420 Barna víz Holtágak 4. Bélavár 14 19,5 22 7,7 8,12 8,5 430 540 590 Eutróf víz. Tömeges:Lemna sp.. 7. Barcs Kisbók 14,5 22,1 25,5 7,1 8,01 8,6 290 358 500 Eulróf víz,erősen zöld- és kékalgás mély víz, partközeiben Salvinia sp., Lemna sp. dominancia 9. Felsőszentmárton Mrtvica 16 21,8 26 7,6 8,1 8,6 310 721 1140 Eutróf víz, közvetlen szerves szennyezés éri. Tömeges: Ulricularia sp., Salvinia sp., Lemna sp., Spirodella sp., 10. Drávasztára Вreszt ik 17,5 22,4 26 7,5 8,16 8,7 530 683 1060 Eutróf víz. Tömeges: u.a., mint előbb és Nuphar sp. dominancia 12. Gordisa Mattyiló 17,5 22,5 26 7,9 8,68 9,4 600 869 1140 Eu-politróf víz, halastó jellegű zek szervesanyagban való gazdagsága, terheltsége szempontjából megállapítható, hogy az előkerült fajok 70%-a ß-mezoszaprob, 12 %-a ß- a-mezoszaprób és 18%-a oligo-ßmezoszaprób vízminőséget jelez, a nagyobb szervesanyag-tartalmú vizek eu-politróf jellegűek. Egy adott víztér vízminősége évszakosán is változik, mert a tavaszi időszakban nagyobb az oligo-ß-mezoszaprob, a nyár folyamán azonban a szervesanyag dúsulással összefüggésban megnő az a-mezoszaprób zónára jellemző tax ónok aránya. Ebből következik, hogy egy adott víztér vízminőség változását szezonális összehasonlításban kell elvégezni. Ugyanez vonatkozik több víztér faunájának összehasonlítására is. A Drávában és a Rinyában lényegesen kevesebb fajt sikerült kimutatni GULYÁS és munkatársai (1995) vizsgálataival összehasonlítva. Ennek valószínű oka a csapadékos időjárásból és a más okokra visszavezethető vízhozam változásokból fakadó nagymértékű hígulás is lehetett. A Rinyában több alkalommal egyáltalán nem sikerült kerekesférgeket találni, aminek oka ipari eredetű szennyezés volt. A kavicsbányatavak vízminőségét és ezáltal itt előforduló faj összetételt az intenzív horgászattal összefüggő haltelepítések, haletetések és más horgászattal összefüggő hatások befolyásolják. A szervesanyag dúsulásával összefüggésben a vízi fauna átalakulása rövid időn belül kimutatható lesz. A feltöltődő holtágak erősen előrehaladottak az eutrofízálódási folyamatban. E vízterekre gyakorlatilag azok a fajok jellemzők, melyek halastavakban is dominánsak (pl. Brachionus calyciflorus,Keraiella quadrata, Polyarthra vulgaris stb.). Az intenzív hala-