Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

28 NATURA SOMOGYIENSIS Hosszúlábú mocsári béka - Rana arvalis Wolterstorffi Fejérváry 1919 A terület minden nedves biotópjában él, létszámát tekintve az egyik uralkodó kétéltű faj. Párzása márciusra esik. Felejthetetlen látvány, amikor a gyönyörű kékre színeződő mocsári béka hímek a vízből félig kilátszanak. Mintha kék drágakövekkel szórnák be a víz tetejét, úgy csillan rajtuk a napfény. 1998. 03. 7-én már kékre színeződött mocsári béka hímek úszkáltak a víz tetején. 1999. 03. 27-én az erdőben találtunk négy kékre színeződött hímet. A kifejlődött vízből Idjövő fiatalok százai és ezrei lepik el időnként nyáron az erdőt. Szinte nem lehet úgy lépni, hogy ne kerüljön az ember lába alá Ids mocsári béka. Védett, eszmei értéke: 2 000 Ft. Erdei béka - Rana dalmatina Bonaparte, 1840 Nagy számban él az erdőben. Nászidőszaka március végén, április elején zajlika sekély vízben. Védett, eszmei értéke: 2 000 Ft. Kecskebéka - Rana esculenta Linnaeus, 1758 A Baláta úszó hínárral fedett sekély parti vizei optimális élőhelyet biztosítanak számára, ezért jelentős számban él a területen. A vízhez kötött békafaj, de néha a vízközeli erdőbe is elkóborol. Nappali életmódot folytató kétéltű, párosodása idején (május végén, június elején) azonban szinte egész éjjel hallható a hímek csengő „rekeke-ke-koáksz-koáksz" kórusa. Védett, eszmei értéke: 2 000 Ft. Tavi béka - Rana ridibunda Pallas, 1771 Sok él belőlük a vizes részeken. Párzása április, májusra esik. Nemcsak az élőhelye, de az életmódja is egyezik a kecskebékáéval. Meg kell jegyeznünk, ma még nem tisztázott kérdés, hogy a kecskebéka és a tavi béka két önálló fajhoz tartozik-e. (v.o. MARIÁN 1988). Az 1952-57. évi megfigyelésekhez képest (MARIÁN 1957) két fajjal, a tarajos gőte és a zöld varangy Idmutatásával nőtt a kétéltűfajok száma. Nem lehetetlen, hogy a kultúra követő fajként ismert zöld varangy lelőhelye Kaszó falu. MAJER (1992), aid e békefaj előfordulását említi, közelebbi lelőhelyadatot nem közöl. Védett, eszmei értéke: 2 000 Ft. #** A Baláta természetvédelmi területén 10 kétéltű faj él. A hazai 15 Amphibia fajnak tehát 2/3-ad részének eltartója a láp és környéke. Sík- és dombvidéki, nag}' elterjedésű (eurytop) állatok ezek. A Baláta élővilágára jellemző - a hatalmas mennyiségű rovarállományra, mint élelemforrásra alapozódó - nagy létszámú kétéltű populáció. Számarányát teldntve ez a népesség az uralkodó a gerinces állatok csoportjában. A kétéltűek között viszont - nagy egyedszámát teldntve - a hosszúlábú mocsári béka {Rana arvalis Wolterstoijfi) és a kecskebéka (Rana esculenta) a domináns.