Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

KASZA F. És MARIÁN M.: A BALÁTA-LÁP ÉS GERINCES ÁLLATVILÁGA 15 re és SZŐLLŐSI JÓZSEF somogy megyei erdészeti-vadászati felügyelő lelkes támo­gatásával - a védett terület határát. A helyszínen táblákat helyeztek ki. Jelen­leg fokozottan védett terület, látogatása engedélyhez kötött. A természetvédel­mi törvény melléklete a vízimadarak fészkelési és vonulási szempontból ki­emelt, nemzetközileg is jelentős vízi élőhelyek közé sorolta. Az élővilágot zavaró kisebb-nagyobb események természetesen előfordultak, de ezeket mind kiheverte a láp. Az idős vadászok elmondása szerint a '20-as években még lehetett látni a lá­pon egy egyfából kifaragott ladik maradványait. Nyilvánvaló tehát, hogy jár­ták a vizet a régiek. Ennél nagyobb zavarást okoz azonban a jelenünkben időn­ként előforduló halbetelepítés, horgászhely állítás és horgászat. (Faunahamisí­tás, az élelemlánc megváltozásának veszélye). Kiheverte és „megemésztette" a láp azt a nyílt vizek közé, a '30-as években beépített hosszú, lábakon álló pallósort, amelyről egy időben Oehringen Hohenlohe kacsahúzáskor vadászott. - Szerencsére nem valósult meg e birto­kosnak '30-as évekbeli elgondolása: a Baláta lecsapolása. A Tátrában, Javorinán nevelt európai bölényekből kívánt néhányat a Kaszói-erdőbe telepí­teni. A láp veszélyeztette volna ezeket az állatokat. A szintezési mérések azon­ban kimutatták, hogy a lecsapolás következtében a környék kútjai elvesztették volna vizüket (SZOUKUP 1978). Mai világunk technikai és társadalmi fejlődése rejti magában a legnagyobb lehetséges veszélyt a láp élővilágára. Az 1970-es években a megfigyelő-torony előtti sásréten csemetekertet kívántak létesíteni, amely azonban a láp szeszé­lyes vízjárása miatt tönkrement. - A Balátához csak mintegy 1,5 kilométerre fekvő Kaszópusztából Kaszó község lett, ahol szálloda épült. - A Baláta nyu­gati felén állott, megrongálódott madármegfigyelő-torony helyett új, sok sze­mély befogadására alkalmas kilátótorony épült, amely a tudományos megfi­gyelések mellett a kiránduló nagyközönség szolgálatára is áll. Adva van tehát a lehetőség, az esetenként akár tömeges turizmus számára is. A Baláta erdészeti vonatkozásban a HM Kaszó Erdőgazdaság Rt-hez, termé­szetvédelmi szempontból a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik. így tehát az erdészek és a természetvédelem felelősségteljes munkájától függ a sok tekin­tetben egyedülálló természeti kincsünk megőrzése a jövő számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom