Kasza Ferenc - Marián Miklós - Ábrahám Levente (szerk.): A Baláta-láp gerinces állatvilága, különös tekintettel a madarakra - Natura Somogyiensis 2. (Kaposvár, 2001)

KASZA F. És MARIÁN M.: A BALÁTA-LÁP ÉS GERINCES ÁLLATVILÁGA 9 A BALÁTA KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE Hosszabb, rendszeres vizsgálatot a Baláta-tó természetvédelmi területen, csak néhány kutató végzett. Rövidebb, néhány napos tanulmányozást azonban sokan folytattak. BOROS ÁDÁM volt az első, aki a láp növényzetét tanulmányozta. 1922 és 1925 között járt itt. „Vegetáció szempontjából az egész somogyi síkság legérdekesebb helye" írja. Megtalálta az Aldrovanda vesiculosa-t (Boros 1924). SZOUKUP szerint 1968-ig ritkán visszajárt a Balátára. BOROS ÁDÁM felfedezése után több neves botanikus és zoológus vizsgálta a lápot. HALÁSZ MÁRTA, botanikus 1941-ben az algavegetációt tanulmányozta. DUDICH ENDRE, ÉHIK GYULA és VÁSÁRHELYI ISTVÁN zoológusok 1927-ben kutattak a láp környékén és megtalálták, többek között, a keresztes vipera fekete változatát. FÖLDVÁRI MIKSA, erdőtanácsos, az Országos Természetvédelmi Tanács tagja, 1928-1929-ben járt itt. Lelkesen sürgette a Baláta természetvédelmi területté nyilvánítását, „amely ki nem apadó forrása a törekvő természettudós kutatásainak". NATTÁN MIKLÓS, lepkész 1937 és 1940 között látogatta a lápot. Több ritka lepkefajt gyűjtött a területen. VASVÁRI MIKLÓS, ornitológus 1937-ben a tó környékének madárvilágát vizsgálta. MARIÁN MIKLÓS, zoológus öt éven át (1952-1957) rendszeresen kutatta a Baláta gerinces állatvilágát. Eredményeit önálló kötetben közölte (MARIÁN 1957), amely felkeltette a láp iránti tudományos és természetvédelmi célú érdeklődést: gyakoribbá váltak a szakemberek itteni vizsgálatai és a népszerűsítő, oktatási irányú ismertetések. Gyűjtései, megfigyelési eredményei alapján létrehozta a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban a „Baláta élővilága" című állandó kiállítást. TALLÓS PÁL, erdészbotanikus 1953-ban diplomamunkájához a környező erdőt vizsgálta. SZABÓ ISTVÁN, zoológus 1954-1963. között végzett herpetológiai és parazitológiai vizsgálatokat. HOMONNAY NÁNDOR, ornitológus 1955-1956-ban, az Országos Természetvédelmi Tanács megbízásából madártelepítést végzett a területen. Több száz mesterséges madárodút helyezett ki. BoRHiDi ATTILA és JÁRAINÉ KOMLÓDI MAGDA, botanikusok 1957-1958-ban növényszociológiai kutatásokat végeztek. Publikált, alapos vizsgálatuk eredmé-