Ábrahám Levente (szerk.): Somogy Fauna Katalógusa - A XX. század végén Somogy megyéből ismertté vált állatfajok listája - Natura Somogyiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Korsós Zoltán: Somogy megye ikerszelvényeseinek katalógusa (Diplopoda) - Catalogue of millipedes of Somogy county (Diplopoda)

KORSÓS Z.: DIPLOPODA 53 Melogona broelemanni (Verhoeff, 1897): Csak LOKSA (1981) jelezte 4 példányát ssp. geb­hardti Loksa, 1962 alfajként Barcsról, de nem sikerült újra gyűjteni (KORSÓS 1998). JULIDA Nemasomatidae Nemasoma varicorne C. L. Koch, 1847: Ké­reglakó faj, Zákányról került elő (KORSÓS 1998), de másutt is várható. Blaniulidae Nopoiulus kochii (Gervais, 1847): Csak LOKSA (1981) jelezte Barcsról, de nem sike­rült újra gyűjteni (KORSÓS 1998). Boreoiulus tenuis (Bigler, 1913): Egyetlen adata: Szenyér (BMG 1994, det. H. Read). Magyarországról ezelőtt még nem jelezték, nyugat-európai, atlanti faunaelem. Proteroiulusfuscus (Am Stein, 1857): Gyako­ri kéreglakó ikerszelvényes, Balatonfenyvesen (KORSÓS 1992) kívül másfelé is várható. Choneiulus palmatus (Nemec, 1895): Több­nyire szinantróp, antropogén környezetben élő faj, Balatonfenyvesen (BMG 1994, det. H. Read) kívül a Balaton déli partján másfelé is várható. [Cibiniulus phlepsii (Verhoeff, 1897): A szomszédos Tolna megyéből került elő (BMG 1994, det. H. Read), várható esetleg Somogy­ból is!] Julidae Allajulus dicentrus (Latzel, 1884): Hazánk­ban ritka faj, eddig csak Nagykanizsáról (DADAY 1896, LOKSA 1957) és Bélavárról került elő (KORSÓS 1998). Somogy megye ikerszelvényesfaunájának egyik különlegessége! Allajulus groedensis (Attems, 1899): Egyetlen példányban került elő a Zákányi-erdőből (KORSÓS 1998). Különleges, ritka faj! Brachyiulus bagnalli (Curtis, 1845): Gyako­ri, szinantróp előfordulásra hajlamos ikerszel­vényes (KORSÓS 1998). Cylindroiulus abaligetanus Verhoeff, 1901: Somogy és Baranya ritka ikerszelvényese, Nagybajomról (LOKSA 1965) és Hosszúvízről, a Boronkai Tájvédelmi Körzetből ismert (KOR­SÓS &READ 1994). Cylindroiulus boleti (C. L. Koch, 1847): Kor­hadó fában mindenfelé elterjedt, talán a leggya­koribb magyarországi ikerszelvényes. Balatonfenyvesről mutattuk ki (KORSÓS 1992, KORSÓS 1998), de nyilván mindenütt előfordul („farkatlan vaspondró"). {Cylindroiulus horvaihi (Verhoeff, 1897): A Balaton északi partjáról, Fejér és Baranya me­gyékből ismert (KORSÓS & READ 1994), esetleg Somogyban is várható!] Cylindroiulus latestriatus (Curtis, 1845): Szinantróp előfordulását mutattuk ki Balatonfenyvesen (KORSÓS 1992), a déli part üdülőkörzetében másutt is valószínű. Cylindroiulus luridus (C. L. Koch, 1847): Gyakori faj, sokszor a C. boleti-vel együtt él (KORSÓS 1998). Enantiulus nanus (Latzel, 1884): A Dráva mellett találtuk meg (KORSÓS 1998). Julus terrestris Linnaeus, 1758: SZIRAKI (1967) egy új, ma is érvényes alfaját, a/, t. bala­tonensís-t írta le Bélatelepről. Leptoiulus proximus (Nemec, 1896): Komo­lyabb lombhullató erdők jellegzetes faja minde­nütt Magyarországon (KORSÓS 1998). [Megaphyllum bosniense (Verhoeff, 1897) A ssp. cotinophilum Loksa, 1962 alfajt LOKSA (1968) a Keszthelyi-hegységből és Zalalövőről jelzi, esetleg Somogyban is várható. Mindamel­lett a Megaphyllum projectum csoport - ahova a bosniense is tartozik - taxonómiai revízióra vár.] Megaphyllum projectum (Verhoeff, 1894): Tölgyesekben mindenütt gyakori, tömeges, tár­sulásalkotó ikerszelvényesfaj („erdei vaspondró"). [Megaphyllum transsylvanicum (Verhoeff, 1897) ssp. transdanubicum Loksa, 1962: A Vil­lányi-hegységből és a Mecsekből írta le LOKSA, esetleg Somogyból is várható! A reví­zió itt is szükséges.] Megaphyllum unilineatum (C. L. Koch, 1838): Környezetét tekinve igénytelen, száraz­ságtűrő faj, az emberi zavarást, mezőgazdasági behatást is jól elviseli („vonalas vaspondró"). Ommatoiulus sabulosus (Linnaeus, 1758): Gyakori, szárazságtűrő faj („homoki vaspondró"). Ophyiulus pilosus (Newport, 1842): Gyako­ri, Nyugat-Európában szinantróp hajlamú faj. Styrioiulus pelidnus (Latzel, 1884): Csak a Kőszegi-hegységből és a Dráva mellől (Bélavár, KORSÓS 1998) ismert. {Styrioiulus styricus (Verhoeff, 1896): Bala­tongyörökről került elő (BMG 1994), esetleg Somogy megyéből is várható!] Uncigerfoetidus (C. L. Koch, 1838): Gyako­ri faj („horgas vaspondró"). {Unciger transsilvanicus Verhoeff, 1899: Ba­ranyából került elő egy példányban faunára új­ként (KORSÓS 1998), esetleg Somogyból is várható!] Xestoiulus imbeáUhii (Latzel, 1884): A Drá­va-mellől vált ismertté (KORSÓS 1998).

Next

/
Oldalképek
Tartalom