Ábrahám Levente (szerk.): Somogy Fauna Katalógusa - A XX. század végén Somogy megyéből ismertté vált állatfajok listája - Natura Somogyiensis 1. (Kaposvár, 2001)

Vig Károly: Somogy megye levélbogár- és zsizsikfaunája (Coleoptera: Chrysomellidae, Bruchiidae) - The chrysomellid and seed beetle fauna of Somogy county (Coleoptera: Chrysomellidae, Bruchiidae)

Natura Somogyiensis 1 221-236 Kaposvár, 2001 Somogy megye levélbogár és zsizsikfaunája (Coleoptera: Chrysomellidae, Bruchidae) VÍG KÁROLY VÍG K.: The chrysomellid and seed beetle fauna of Somogy county (Coleoptera: Chrysomellidae, Bruchiidae) Abstract: The earliest coleopterological records date back to the second half of the 19

th century. In spite of the diversity of habitats in this region, systematic faunistical surveys were not carried out until the last few decades of last century (in the Barcsi Landscape Protection Area and the Duna-Dráva National Park). The majority of the data available were the result of these faunistical surveys. Based only on the available literature, 271 chrysomelid taxa and 3 seed weevil species are known from the county. Bevezetés Hazánk faunájának tervszerű kutatása a múlt század második felében kezdődött. A kutatómunka eredményei a század végére egy hatalmas, a maga korában egyedülálló tanulmánykötetté összegződtek: több részletben megjelent a Kárpát-medence egész területére kiterjedő faunisztikai ismereteinket bemutató mű, a Magyar Birodalom Állatvilága - Fauna Regni Hungáriáé, amely hosszú évtizedekre meghatározó kiindulási alapot jelentett bármilyen faunisztikai tevékenységhez. Kikre támaszkodhatott a vállalkozás? Vajon bírhatta-e erővel, idővel a gyűjtés, a feldolgozás és a közzététel terheit a múzeumokban, egyetemeken dolgozó csekély számú zoológus kollektíva? Bár a kiegyezés utáni időszak gazdasági fellendülése, társadalmi „békéje" a mai állapotokkal összevetve sokkal alkalmasabb légkört teremthetett az elmélyült kutatómunkához, feltett kérdéseinkre a válasz minden bizonnyal nem. A magyarság lélekszámához viszonyítva, a nálunknál sokkal nagyobb nemzetekhez képest is számos, nemzetközileg elismert zoológust adott a világnak. Elég említeni Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Petényi Salamon János, Herman Ottó, Chernél István, Madarász Gyula, Mocsáry Sándor, Szépligeti Győző, Horváth Géza, Kertész Kálmán, Csiki Ernő és Bíró Lajos nevét. Ne feledjük el azonban, hogy e világnagyságok mellett, szerte az országban, a szó legnemesebb értelmében amatőr zoológusok, tanítók, orvosok, gyógyszerészek egyházi- és köztisztviselők népes tábora munkálkodott lakóhelye környéke élővilágának megismerésében. A kor taxonómiai ismereti szintjén, illetve a rendelkezésre álló, a maguk nemében kitűnő határozó könyvek segítségével, a vidéki kúriák, tanári szobák csendjében és meghittségében naponta sokan hajoltak nagyítóüveggel, mikroszkóppal rovardobozok fölé, hogy az addig még nem látott példány tűjére örömmel ráhúzhassák a faj latin nevét. Ha pedig a próbálkozás eredménytelen volt, a budapesti Természettudományi Múzeum szakemberei mindig tudtak időt szakítani a beérkezett anyag megvizsgálására. Az iskolai évkönyvek, értesítők, illetve a meginduló állattani szakfolyóiratok