Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)
Tanulmányok a várostörténet köréből - Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (II. rész)
Kevéssé ismert, hogy Huber Gyula nagybátyja volt az ismert és jelentős festőnknek, Dési Huber Istvánnak (1895-1944). 44 Ez a rokonság, főként a festőművész baloldali elkötelezettsége miatt igen sok összetűzéshez vezetett a nagybácsi és az unokaöcs között. Miután Dési Huber István apjának üzlete csődbe jutott, a „gazdag nagybácsi'" vállalta a legidősebb fiú, Győző taníttatását. A támogatás szűköcske volt, de még így is jutott belőle valamennyi Istvánnak is, aki a nyári szünidőkben többször megfordult a barcsi plébánián. Hol csak napokat, hol heteket töltött Barcson, alkotásra is felhasználva az időt. Itt készített vázlatai, rajzai alig ismertek szélesebb körben. 4 " Huber Gyula is felfedezte unokaöccse tehetségét, meg is jegyezte egyszer: "...inkább a Pistát kellett volna taníttatni. " Kapcsolatuk a 20-as években megszakadt, személyesen nem találkoztak, levelet is alig váltottak. Huber Gyula - főként dalszerző tevékenysége révén - a község közéletének népszerű alakja volt. Évforduló, ünnepség, lakodalom nem múlhatott el szerzeményei nélkül. Alkalmi dalokat, csárdásokat, palotásokat komponált, s ezeket saját hegedű-, illetve Villax doktor zongorakíséretével szívesen elő is adta. Népszerűségét és országos ismertségét csak fokozta, hogy több műve nyomtatásban, kottagyűjtemény formájában is megjelent. 1936-ban ünnepelte pappá szentelésének 50. és nótaszerzői munkásságának ugyancsak 50. évfordulóját. A magyar rádió ünnepi műsorral köszöntötte ebből az alkalomból, dalait a budapesti stúdióban Bodán Margit adta elő. A község lakossága a műsort a templom előtt kihelyezett hangszórókon át hallgathatta. Szakmai elismerést is hozott számára ez az év: a Fráter Lóránd társaság „Aranykoszorús Nótaszerző" címmel és babérkoszorúval tüntette ki. Ez idő tájt érte az a kocsibaleset, melynek során keze eltört. A sérült kar rosszul forrt össze, többé nem tudott hegedülni, így a nótaszerzéssel is lassan felhagyott. 42 évi barcsi szolgálat után 1943. augusztus 17-én halt meg Barcson. Augusztus 19-én a templom előtti téren ravatalozták fel, innét kísérte a nótáit játszó 50 tagú zenekar, és a gyászolók sokasága a Vasvári Pál u-i temetőbe. Legendás hegedűje, kottái elkallódtak, csak nyomtatásban megjelent nótásfüzeteit őrzik a gyűjtemények, így a Dráva Múzeum is. 46 Emlékét dalai örökítik át igazán az utókornak, hisz a rádiók nótaműsoraiban szinte naponta felcsendül egyik legszebb csárdása, a „Hallod-e nótás, füttyös szép madár..." A témáról először: Rózsás Márton: Huber Gyula In: Barcsi Műsor. 1985/1. pp. 10 -12. 45 Dési Huber rajzainak egy részét a Szombathelyi Képtár őrzi. - Barcsi rajzokról: Huber 1982. 13.41. 19. kép. - Horváth 1976. 26. 46 Huber-kották - DM. Tört. gyűjt. 89.69.1 - 89.73.1 Sok más, személyével kapcsolatos dokumentum is található ugyanitt.
