Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Jubileumi írások - Banicz László: Barcs -Harminc esztendő

Lakónépesség számának alakulása* 1970 1985 1990 Barcs 8.964 12.041 12.578 Városkörnyék 20.672 17.381 15.000 Összesen: 29.636 29.422 27.578 Barcsnak várossá avatásának 10. évfordulóján nem volt oka szégyenkezni, fejlődése ugyan nem volt minden területen látványos, de a kiindulópontra visszatekintve mindenképpen figyelemre méltó. A 21. század utolsó évtizede azonban olyan politikai és gazdasági változásokat hozott, melyek döntően befolyásolták további fejlődését. A gazdasági változások nem számíthattak ovációra, még akkor sem, ha az emberek többsége tisztában volt ezek szükségességével. A gazdaság strukturális átalakításának kényszerét senki nem vitatta és csöppet sem volt váratlan, de a társadalom nem készült fel a nyomában fellépő folyamatok kezelésére. A szovjet befolyási övezetben csak a „legvidámabb barakként" emlegetett Magyarország polgárainak döntő része akárcsak a többi „szocialista" állam lakossága - finoman szólva ki nem állhatta a regnáló politikai rendszert. Ugyanakkor hozzászokott a paternalista diktatúra nyújtotta létbiztonsághoz. Ez azonban 1989- 1990-ben megszűnt, és egy gyors pauperizációs folyamat kezdődött. A jóléti államokban kialakított szociális háló a vadkapitalizmus legsötétebb időszakát élő hazánkban nem létezett, és sajnos a mai napig sem épült ki. A legégetőbb problémát a foglalkoztatás és ezzel összefüggésben a szociálpolitika megoldatlan kérdései jelentették. Barcs lakosságának szociális összetétele és a munkaerőpiacon jelentkező feszültségek miatt már 1986 vége felé a közhasznú munka rendszerének bevezetését fontolgatták a végrehajtó bizottság tagjai, ekkor még úgy vélték, hogy ezzel megfelelően kezelni tudják a munkanélküliséget.

5

' További preventív lépést jelentett a szociális foglalkoztató, melynek épületét 1987 második félévében adták át.

56 A város és a városkörnyék keresőképes lakosságának döntő hányadát a Vörös Csillag Termelő Szövetkezet, a SEFAG, az ÉPGÉP és az ÉSZKV foglalkoztatta. A termelőszövetkezetben és a fűrészgyárban - termelési jellegükből adódóan sok segédmunkás, illetve betanított munkás dolgozott. A gazdasági változások és a szerencsésnek abszolút nem nevezhető privatizáció negatív hatásai első-ként ezt, a szakképzetlen, gyakran még az általános iskolát sem végzett réteget 54 Dernaneczné 1992. 5. 55 BVT VB. jk. 1986. okt. 30. BVÖi. A közhasznú munkát Barcson az elsők között vezették be 1989-ben. 56 BVT VB. jk. 1986. okt. 9. BVÖi