Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (II. rész)

előfutáraként említhetjük azt a kiállítást is, melyet térhatású fényképekből rendeztek a Garni Szálló nagytermében.

34 Az első tényleges filmvetítésre 1905. márciusában került sor a barcstelepi színkörben.

33 Farkas József több 20-30 perces filmet vetített az érdeklődő közönségnek. A filmtechnika gyorsan fejlődött, 1909-ben már egy tökéletesített „Bioskop Színház" is bemutatkozott Barcson.

56 Érdekes adalék a témához, hogy ez idő tájt a „mozgókép-színházak" tulajdonosait is igazgatónak titulálták, mivel a műfaj még nem nyerte el igazi önállóságát. Jóval később a színkör terme már Dráva Mozgó néven adott helyet a vetítéseknek.

37 A rendszeresnek tekinthető előadások 1911. dec. 25-től kezdődtek, amikor az „Apolló színház mozgófénykép vállalata" a Skergula-féle kávéház két nagytermében rendezkedett be.

38 A némafilmekhez itt Zsolnay Vilmos zenekara, a Dráva Mozgóban Gerő Jenő zongorajátéka szolgáltatta az aláfestést. Mindkét mozi repertoárja a hollywoodi sikerfilmektől az ismeretterjesztő filmekig terjedt, 1925-től előzeteseket és híradókat is vetítettek. A filmipar felfutásával egy időben, a 20-as években megszaporodtak a filmvetítésekre szakosodott, abban jó üzletet remélő vállalkozók is. Barcson 1926-ban Szűcs Lajos folyamodott mozgóképszínház engedélyért a főszolgabíróhoz. A hivatali szolgálati utat megjárt kérvényt a Belügyminiszter végül azzal utasította el, hogy Barcson van már egy mozi, és az is nagy nehézségekkel küzd.

39 Az 1931-ben átadott Iparos Székházban ugyancsak tartottak alkalmi mozielőadásokat. Klánovics Géza és társai 1943-ban szerették volna az Ipartestülettől kibérelni a nagytermet, és ott mozielőadásokat tartani. Ezt a kérvényt is elutasították azzal, hogy a község már másnak adott engedélyt ilyen tárgyban.

60 A mozielőadások folyamatossá végül a Kultúr Mozgó, majd a Dózsa Filmszínház 1949 utáni létrehozása - az Iparos Székház épületének államosítása -, valamint a filmszakma állami irányítás alá vétele után váltak. „Photo Plastiktim" In: Barcs és Vidéke. 1901. márc. 24. 55 „Mozgófénykép-színház" In: Barcs és Vidéke. 1905. márc. 26. 56 In: Barcs és Vidéke. 1909. jan. 24. 37 A barcstelepiek lekezelően bántak a mozival, a színházat sokkal többre tartották. Még gúnyvers is megjelent a moziról a helyi lapban! "Mozi" In: Barcs és Vidéke. 1908. júl. 26. 58 „Állandó mozi" In: Barcs és Vidéke. 1911. dec. 14. 59 Szűcs Lajos mozgóképüzem létesítése iránti kérelme. DM. tört. gyűjt. 88.611.1. - A Skergula-féle vendéglőben akart vetítéseket rendezni. 60 DM. tört. gyűjt. 89.320.1.