Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (II. rész)

munkák miatt szükség volt minden kézre. A század végén, a mezővárosi jogállás felé közeledve már helyben is volt „mester'", aki jegyzői feladatokat is ellátott.

5 A rendszeres helyi oktatás a katolikus egyház szervezésében csak a 19. század elejétől (valószínűleg a plébánia 1803-as megalapítása után) vette kezdetét, ekkor szintén Klätzl Ferenc, a helyi nótárius (jegyző) látta el a tanítói feladatokat is. 1815-ben, a barcsi plébánia vizitációja alkalmával a templom kegytárgyai és a plébánia berendezései mellett már számba vették a plébános könyveit is. Ezek zömében hittudományi és liturgikus kötetek voltak, de közülük néhány darab valószínűleg már az oktatást is szolgálta.

6 Nyomda ekkor még természetesen nem működött a mezővárosban, az ilyen irányú igényeket (már ha voltak) a közeli városok nyomdái, így például a Pécsi Líceum nyomdája elégítette ki.

7 A 19. század derekától az olvasókörök igyekeztek a közkönyvtár hiányát pótolni, táncmulatságok bevételéből szerény számban, de vásároltak könyveket saját könyvtáruk számára. Ezek alapjait valószínűleg a tagok által adományozott kötetek vetették meg. A könyvek közt a kor divatos szerzőinek munkáit, történelmi és szépirodalmi müveket találhatunk. Az első nyilvános kölcsönkönyvtár 1900. január l-jén nyílt meg Skribanek Géza nyomda- és könyvkereskedésében, valószínűleg hasonló könyvösszetétellel.

9 A 20. század első évtizedeiben az olvasás népszerűsítését és az ismeretterjesztést egyaránt szolgálták a Népkönyvtárak. A mintegy tíz éven át a miniszteri tisztséget betöltő - az oktatási rendszerben is számos érdemes újítást végrehajtó - Klebelsberg Kuno kultuszminiszter programjában kiemelte a paraszti kultúra felemelésének fontosságát, valamint a középosztály és az értelmiség művelődési igényeinek kielégítését. Ennek értelmében egy 1927-ben kelt rendeletében intézkedett a falusi népkönyvtárak alapításáról, amelyek rövidesen több száz kötetből álló gyűjteményekkel gazdagodtak - noha az ország mintegy 3500 községe így is ellátatlan maradt. Az olvasási kultúra emelkedését továbbra is gátolta a nép alacsony műveltségi színvonala, a kellő iskolázottság hiánya. Az ' „Topographica Conscriptio oppidi Barcs 1794-1813"- MOL P. 623. Széchényi es. lt. 243. es. IV. 30. D. - ,,mester van, ki notariusi hivatalt is visel... " - 1804-ben halt meg, hagyatéki leltárát eddig sajnos nem sikerült fellelnünk, noha más forrásban utalás történik rá. 6

A „Visitatio Canonica Ecclesiae Bartsiensis anno 1815" - 25 kötet könyvet sorol fel és megemlíti, hogy a morva származású Klätzl Ferenc a tanító. 7 A barcsi vegyes céh 1851-ben kiadott Mesterjog-levelét is ott nyomták. DM. tört. gyűjt. 96. 6. 1. A Barcstelepi Olvasó és Társas Kör számára pl. 1890-ben Széchényi Imre ajándékozott könyveket. 9 In: Barcs és Vidéke. 1900. jan.l.