Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Tanulmányok a várostörténet köréből - Dr. Kéri Nagy Béla: Menekülés és visszatérés

Október elején a német hadvezetés - a szovjetek közeledése miatt a „Dél" hadseregcsoport védelmének megerősítésére a Dunántúlra vezényelte a 4. légiflotta egységeit. Utasította a 2. páncélos hadsereg főerőit, hogy minél előbb zárja le a Drávától északra, Nagykanizsa irányába vezető útvonalakat. Az útelzárások biztosítására a Barcs-Dunaföldvár frontszakaszhoz vezényelték a magyar 152. sorozatlövő osztály két ütegét. A Barcs-Dunapentele (ma: Dunaújváros) közötti szakaszt a szintén magyar „Solt" gyalogezred III. zászlóalja védte.

1 1944 októberében a magyarországi belpolitikai fordulat - Horthy Miklós sikertelen fegyverszüneti, illetve kiugrási kísérlete, majd a nyilasok hatalomátvétele - megváltoztatta a hazai háborús viszonyokat. Az események arra késztették a szovjet vezetést, hogy meggyorsítsák meg Budapest elfoglalását, illetve Magyarország teljes felszabadításáért, illetve későbbi megszállásáért folytatott harcot. Háboríts közmunkák A Margit-vonal védelmi rendszerének kiépítése közben a németek felkészültek egy nagyerejű szovjetellenes támadásra is. A német alakulatok megállítására és visszaszorítására természetesen az orosz vezérkarnak is számítania kellett. A győzelemhez a front mindkét oldalán szükség volt jelentős mennyiségű és minőségű hadimunka elvégzésére, mint például a háború sikeres megvívásához nélkülözhetetlen hadiutak, sáncok, védelmi erődítmények, valamint lövészárkok és bunkerek építésére. A települések többségét körkörös védelmi állásokkal is megerősítették. Emellett igénybe vették a fogatokkal rendelkező gazdákat hadiszállítások, egyéb katonai fuvarozások, termények, élelmiszerek szállítására is. A szovjetek által megszállt megyerész közigazgatási apparátusának vállalnia kellett a sokszor embertelennek tűnő közmunkákra történő kirendelések végrehajtását. E célra a falvakból valamennyi munkaképes 16 és 60 év közötti férfit, valamint a 18 és 40 év közötti egészséges nőket igénybe lehetett venni. Sarohin tábornok az 57. szovjet hadsereg volt parancsnoka Visszaemlékezésében

3 is kitért a közmunkákra, azon belül Somogy megye lakosságának áldozatvállalására. Amint az 57. hadsereg felkészült a Barcs-Balaton közötti frontszakasz védelmére - emlékszik vissza a tábornok -, a körzet lakói saját eszközeikkel (ásó, lapát, csákány, fogat, abrak stb.) vettek részt a védőállások 1 Veres 1984. 2 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML) Barcsi főszolgabírói iratok 1504/1945. M. Sarohin i.m.