Gyökerek (A Dráva Múzeum jubileumi tanulmánykötete, Barcs, 2009)

Jubileumi írások - Mészáros Ádám: Barcs és a testvérvárosi kapcsolatok

A rendszerváltás idején kezdett megváltozni ez a helyzet. A kitelepítés 50 éves fordulójára egy zselízi születésű barcsi lakos, Egervári Fülöpné szervezett találkozót Barcson. A felvidéki városból egy buszra való ember érkezett. Az 1997-es találkozón nem csak felvidékiek, hanem „régi" barcsiak is jelen voltak. A „régi" barcsiak egyike - Fodor Sándorné - így eleveníti fel az eseményeket: „A Széchényi Ferenc Középiskolában volt a találkozó. Mi ott vártuk a buszt, és nem tudtam elképzelni, életemben nem éltem át olyan megható pillanatot, mint mikor leszálltak az emberek a buszról, és várták ott az itteniek, és nagy ölelkezések és sírások közepette a régi család egyik fele, meg a család másik fele találkozott. Ez volt az első ilyen nagy találkozás Barcson. " Zselíziek felvonulása a barcsi főutcán 1997-ben Barcs városa azonnal felkarolta Egervári Fülöpné kezdeményezését. Hamar megfogalmazást nyert az igény, hogy miután Barcs lakosságának egy része Zselízböl és környékéről került áttelepítésre, s a szétszakított családok most újra találkozhattak egymással, ezért lépjen a két város testvérvárosi kapcsolatra. Miután megszületett az önkormányzati döntés, 1999-ben - épp 10 évvel ezelőtt - sor kerülhetett a testvérvárosi alapokmány aláírására. Ez egyben szimbolikus gesztus volt a felvidéki családok felé, hiszen a szétszakított családok jelképes újraegyesítését fejezte ki.