Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (I.rész)

RÓZSÁS MÁRTON A POLGÁRI MŰVELŐDÉS TEREI BARCSON A 19. SZ. DEREKÁTÓL A II. VILÁGHÁBORÚIG 1. 1 Tanulmányomban egy mezővárosból (1797-1871) a 19. század derekára községgé degradálódott, majd onnét „amerikai tempóban" felemelkedett dél­somogyi kisváros polgári művelődési színtereinek kiépülésébe szeretnék betekintést nyújtani. Bár a folyamat mindössze alig több mint fél évszázadig tartott, a téma rendkívül szerteágazó, és sok aspektusból közelíthető meg. Helyi vonatkozásai többnyire még feldolgozatlanok, ezért, valamint a kevésszámú és hiányos levéltári dokumentum miatt sem törekedhettem teljességre, inkább csak egy-egy terület jellemző elemét emeltem ki. 2 A levéltári kutatás mellett a legértékesebb forrást a tárgyalt időszakban megjelent helyi lapok évfolyamai jelentették, de teljes körű feldolgozásukra nem vállalkozhattam e dolgozat keretein belül. 3 Elsősorban az egyesületek, a színház, a zenei élet, a sajtó és a mozi művelődésben betöltött szerepét érintettem. Munkám során az egyesületek megalakulásának és tevékenységének még vázlatos áttekintése sem bizonyult egyszerű feladatnak, mivel a sajtóban megjelent cikkek olykor mellőzték az egyesület pontos megnevezését, ugyanazt a csoportot gyakran két-három néven is említették. Néha alig lehetett követni az egyesületek átalakulásait, különösen a kezdeti időkben fordultak elő gyakran a személyi- és névváltozások. Egy dolgozat keretei többnyire szűknek bizonyulnak ahhoz, hogy a választott téma minden vetületét kellő alapossággal megvizsgálhassuk. Még nehezebb a helyzet abban az esetben, ha a feldolgozni remélt téma anyagának csak kis része, olykor töredéke maradt a kutatóra. A barcsi polgári művelődés színtereivel kapcsolatba hozható dokumentumok mennyisége kevés, információs értéke 1 Jelen tanulmányunk első részében a helyi polgári művelődés kezdeteivel, az egyesületi élet kialakulásával kívánunk foglalkozni. A színház, mozi, sajtó, a zene és a képző­művészet helyi művelődésben betöltött szerepéről (terjedelmi okok miatt) következő kötetünkben írunk. 2 Bősze 1985-86. A szerző utal rá, hogy dokumentumok lappanghatnak a levéltár egyéb fondjainak iratai közt, ám ezek feltárása hosszú időt vehet igénybe. A barcsi egyesületek iratanyaga - az eddigi kutatások szerint - néhány alapszabálytól eltekintve nem maradt fent. 3 Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Hírlaptárában található eredeti (sajnos nem teljes) évfolyamok digitális formában a Dráva Múzeum adattárában is megtalálhatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom