Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Mészáros Ádám: Felvidéki magyarok betelepülése Barcsra és környékére a II. világháború után

A kitelepítésre ítélt barcsi és szuloki német családok házaiba 130 felvidéki család érkezett, 62 Barcsra és 68 Szulokba. Az áttelepítettek több hullámban érkeztek. Az első csoport - 21 családdal - 1947. augusztus 18-án érkezett meg a barcsi vasútállomásra. A visszaemlékezések tanúsága szerint a mintegy 350 kmes utat 14 nap alat tették meg. Szobnál lépték át a határt. Ott kapták meg a „Felvidéki áttelepülők személyi lapja" elnevezésű okmányt, mely a személyazonosságuk igazolására szolgált. .... ..; IMzsígt Elöljáróságon jelentkezett 194= év _taó : . n. Z£'~ X? 7 II -JÉ- - L€ív jtLp " fc'jsgjio""""" Milyei vé$rüí.e» futtatásban, vagy szoo. elhelyezésben részesült és hol ? J~G . «=4 '•-3 ?! r ' "' "Í-§ isj \y" *• - ** £ f Hivatalos feljegyzések : (segélyben részesítés bejegyzése) ,ff.fS3.4.< SA**" Magyur áttelepítési Kormánvbírtcsiéy. —-sorszám. FELVIDÉKI ÁTTELEPÜLÖK SZEMÉLYI LAPJA. Név Foglalkozás * 7 Aayja neva y írs^a. , k-I. STÜI. idő és hely /, ~'J X /• -•/• «/ , &>•-.*•' Családi állapot '• j i Feleség neve . i «3. *. -m-i * /'i Vele élő gyermekek neve, s/iivttid éve Honnan Mikor Ç Milyen módonj? Mikor Ç Milyen módonj? Milyen alapon i V. r .< • 0"lakó3Dak számít-e A Zselízről Barcsra telepített Varga Lajos asztalos mester személyi lapja Dibusz Józsefet és feleségét Naszvadról telepítették ki. A szobi adatfelvétel és az ingóságok előírt vizsgálata után Szulokba irányították őket. „Az első szerelvénnyel jöttünk, amelyik elhagyta a szüléíjálunkat. Feleségemmel az indulás napján házasodtunk össze, mert úgy gondoltuk, egymás kezét fogva könnyebb lesz nekivágni az ismeretlennek. A mi közös életünk marhavagonban, sírdogáló emberek közt kezdődött. Rajtunk kívül ide Szulokra még több felvidéki család érkezett. Főleg naszvadiak, de jöttek Zselízről, Udvaráról is. Akkor itt nagyon felfordult világ volt, mert zajlott a németek kitelepítése, a földek, házak szétosztása, nagy volt a gyűlölködés. Minden ismeretlen és idegen volt. A falu, a határ, az emberek. Legelesettebbek a Felvidékről érkezők voltak.