Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Mészáros Ádám: Felvidéki magyarok betelepülése Barcsra és környékére a II. világháború után

Ebben az időben zajlott a nagyhatalmak tanácskozása Potsdamban. Benes azt remélte, hogy a tanácskozáson kimondják a felvidéki magyarság kollektív háborús bűnösségét, és ezzel legitimálják Prága jogfosztó intézkedéseit. Végül azonban csalódnia kellett, mert a nemzetközi politika „csak" a Szudéta-vidék német lakosságának kitelepítését fogadta el. A teljes jogfosztásnak a magyarságra való kiterjesztése az Amerikai Egyesült Államok vétója miatt hiúsult meg.

8 Noha a magyarság jogfosztását semmilyen nemzetközi fórum nem hagyta jóvá, Prága a potsdami konferencia végéig már 30.780 magyar nemzetiségű csehszlovákiai lakost az ország elhagyására kényszerített, és az agrárreform keretében megkezdte a magyar többségű területekre a szlovák földművesek betelepítését. Az elhíresült kassai kormányprogram gyakorlati végrehajtására pedig Benes elnök több dekrétumot is kibocsátott. Ezek közül a 33/1945. Sb. dekrétum kimondta a németség és a magyarság kollektív jogfosztását: 1. § Azok a német és magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalmak előírásai szerint német vagy magyar állampolgárságot szereztek, elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű állampolgár azon a napon veszti el csehszlovák állampolgárságát, amikor ez a dekrétum hatályba lép. Ez a dekrétum nem vonatkozik azokra a németekre és magyarokra, akik a köztársaság veszélyeztetése idején hivatalos nyilatkozatban csehnek vagy szlováknak vallották magukat. A csehek, szlovákok vagy más szláv nemzet tagjai, akik a fenti időben németnek vagy magyarnak vallották magukat, erre figyelmet érdemlő nyomással voltak rákényszerítve, ezen dekrétum szerint nem minősülnek németnek vagy magyarnak. 2. § Azon személyeknek, akik ugyan az 1. § hatálya alá esnek, de bizonyítják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sohasem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen, és tevékenyen részt vettek a fölszabadulásunkért vívott harcunkban, vagy üldözést szenvedtek a náci és a fasiszta terrortól, megmarad a csehszlovák állampolgárságuk. 3. § Azok a személyek, akik az 1. § értelmében elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, hat hónapon belül kérhetik állampolgárságuk visszaadását. Nem szabad ilyen kérésnek eleget tenni, ha az illető megszegte a csehszlovák állampolgári kötelezettségeit.

9 A Berlin melletti Potsdamban 1945. július 17. és augusztus 2. közt megrendezett konferencián az USA, a Szovjetunió és Nagy-Britannia delegációi a Németországgal és egykori szövetségeseivel kötendő béke fontosabb kérdéseiről hoztak döntéseket. 9 A dekrétum 1945. augusztus 2-án látott napvilágot. Idézi: László 2005. 35.