Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Banicz László: Egy elfelejtett kárpótlás? Horvátországból elüldözött magyarok Barcson

BANICZ LÁSZLÓ EGY ELFELEJTETT KÁRPÓTLÁS? HORVÁTORSZÁGBÓL ELÜLDÖZÖTT MAGYAROK BARCSON Az emberiség történetében a migráció egy természetes folyamat, mely a kezdetektől létezik és napjainkban is zajlik. Ennek mértéke és okai koronként, államokként, társadalmi csoportokként változó. A népességvándorlás történelmi jelentősége a nemzetállamok kialakulása során jelentkezett markánsan, elsősorban azokon a területeken, ahol kevert etnikai csoportok éltek. Erre eklatáns példa Közép- és Kelet-Európa, amelyben a 19. század végére olyan etnikaidemográfiai viszonyok alakultak ki, melyek eleve determinálták a következő évszázad nemzetiségi konfliktusait. Jelen tanulmánynak nem célja a trianoni diktátum és előzményeinek taglalása, de a történelmi összefüggések okán némi áttekintés elengedhetetlen. A trianoni döntés hatásai Az 1910-es statisztikai adatok szerint a 676,6 ezer km

2 összterületű OsztrákMagyar Monarchia - Oroszországot nem számítva - a legnagyobb kiterjedésű, lakosságát tekintve pedig 51,3 millió fővel a 64,9 milliós Német Birodalom mögött a második legnépesebb állama volt Európának. Ez a két statisztikai adat elvileg jelentős hatalmi pozícióra predesztinálta az 1867-ben létrehozott dualista birodalmat. A makrogazdasági mutatók is kedvezőek voltak, a gazdaság fejlődési üteme 1870 és 1913 között az európai élvonalnak megfelelő volt. Az idillinek vélt felszín alatt azonban jelentős feszítő erők dolgoztak. A magyar, német, cseh, lengyel, szlovák, ukrán, román, olasz, szlovén, szerb, horvát és bosnyák népeket, népcsoportokat magába foglaló császárság és királyság, részben etnikai problémáinak megoldatlansága miatt csak középbirodalomnak számított. Elsősorban a magyar politikai elitnek köszönhetően a monarchia föderizálásának terve megbukott. Természetesen azt nem tudhatjuk, hogy a dualista államszövetség átalakítása milyen hatásokkal járt volna. Azt viszont igen, hogy a nemzetiségek kollektív jogainak megtagadása - a nagyhatalmi törekvéseket el nem felejtve - jelentősen hozzájárult a történelmi Magyarország felbomlásához. Ez világosan megmutatkozott 1920 tavaszán és nyarán. A versailles-i rendezés legnagyobb vesztese az Osztrák-Magyar Monarchia, ezen belül is a Magyar Királyság volt.