Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (I.rész)

megszállását követően (1944. március 19.) Somogy megyében is megkezdődött a zsidóság összegyűjtése és deportálásának előkészítése.

111 A jelentős számú barcsi és járásbeli zsidó lakosságból 1944. április 26-án éjjel 306 főt gyűjtött össze a magyar csendőrség. A foglyokat átadták a németeknek, akik a barcsi volt Unionmalom épületében alakították ki a gettót. Itt gyűjtötték össze nem csak a barcsi, de Baranya megye déli járásainak zsidóságát is. A község lakosságának többsége részvéttel figyelte a zsidók sorsát, többen titokban élelem és ruhanemű bejuttatásával igyekeztek enyhíteni a gettóbeliek szenvedésein. 1944. május 28án a barcsi vasútállomáson vagonírozták be az 1.580 összegyűjtöttet, és megindult a transzport Auschwitz felé.

112 A nyilasok hatalomra jutása után (1944. október) a kikeresztelkedett, vagy más cím alatt mentesített zsidók közül is többeket gettóba zártak a Novák-féle házban, de a szovjet hadsereg közeledése miatt már nem merték őket likvidálni. Barcs zsidó polgárai közül mindössze 45en élték túl a vészkorszakot.

113 A Holocaustot követően Barcson zsidó közösségről többé már nem beszélhetünk.

114 A barcsi zsinagóga (1917) 111 Andrássy Antal: Zsidóüldözés Somogyban. In: Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 15 (1984) 333-360. A deportálás időpontjára vonatkozóan Valkó Gyula nyug. főjegyző naplójegyzetét fogadjuk el hitelesnek. 113 „A barcsi zsidók létszáma 1944. ápr. 26-án."dr. Fuchs Ferenc feljegyzése. - Dráva Múzeum Adattára 1308-2005. 114 „Oly korban éltem én a földön..." (Rózsás Márton írása) Barcsi Körkép. 2004. jún. í 11. uő. Emlékbeszéd a barcsi Holokauszt megemlékezésen. Barcsi Körkép. 2006. aug.