Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (I.rész)

a mulatság, a tánc szép és kellemes dolog. De a sok mulatság mellett nem lehetne-e népszerű, művelő hatású felolvasásokat tartani? A művelt külföld minden olyan egyesületében, melynek kevésbé iskolázott tagjai vannak, első sorban arra helyezik a fősúlyt, hogy a tagok műveltségét előadások és felolvasások révén emeljék. S értelme valóban csak ennek van. Hasznát a tag csak így veszi az egyesületnek. Nálunk azonban ezt a fontos célt teljesen szem elől tévesztik s a tagok műveltségét hébe-hóba „élőképek és színielőadások" révén igyekeznek emelni. Az intelligensebb körök egyesületeiben pedig egész esztendőn át kártyáznak! Célszerűtlen és erkölcsi tartalom nélkül való a mi egyesületi életünk - nagy hátránya társadalmunk fejlődési képességének. " 22 A dualizmust követő időszakban még számos egyesület alakult Barcson, többnyire egy-egy jól körülhatárolható, olykor a nagypolitika által sugallt cél mentén. Ennek ugyan korábbi, de jellemző példájaként (akár előfutáraként) is említhetjük a Barcsi Katholikus Kört, mely közvetlenül az 1904-ben Barcson lezajlott tömeges áttérések előtt jött létre, és erőltetettnek ható „magyarító" tevékenységét akár annak egyik kiváltó okaként is említhetjük.

23 A Polgári Lövész Egyesület és a Barcsi Vadásztársaság az ún. „úri társaság" időtöltésének volt hivatva szervezett keretet adni, legalábbis az alapszabályban lefektetett elvek szerint így kellett volna lennie. Ugyanezen Szabadevezős Egyesület tagságának zömét is. Néhány csoportosulás munkája azonban valószínűleg csak az alakuló közgyűlés megtartására korlátozódott, mert további tevékenységük nyomaival nem találkozhatunk.

24 Több „kvázi" egyesület is felbukkan a forrásokban, melyek nem jutottak el a szervezett keretek közt folyó munkáig. Vagy nem is volt alapszabályuk (így működésük szabálytalan volt), vagy egyszerűen az iratanyag megsemmisülése miatt nem tudunk róluk bővebbet.

25 A Barcsi Levente Egyesület társadalmi réteg alkotta a „Egyesületi életünk" In: Barcs és Vidéke. 1904. dec. 18. 23 1904-ben a helyi németség sérelmezte az anyanyelvén addig mondott misék számának csökkentését. Tiltakozásul mintegy 300-an áttértek az evangélikus hitre. „A magyar nyelv érvényesítése a barcsi templomban" In: Barcs és Vidéke. 1904. okt. 30. és „Tömeges áttérések" Uo. 1905. ápr. 2. 24 SML. Egyesületi Alapszabályok. Barcs - C. (90-178) 25 Ilyen volt a Barcsi Tekéző Társaság, a Korcsolya Egyesület, a Köztisztasági Társaság vagy a Műkedvelő Ifjak Asztaltársasága stb.