Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (I.rész)

különállást jól jellemzi a Barcstelepen elsőként megalakult Casinó, vagy a barcsi Olvasókör példája. Az előbbi egyértelműen a felsőbb társadalmi réteg által látogatott barcstelepi Garai Szállodához, illetve annak részét képező egyéb létesítményekhez (kávéház, színkör) kötődött, utóbbi alapítói és tagjai között pedig számos helyi, nem a „felső tízezerhez" tartozó közéleti személyiséget, tehetősebb iparost és kereskedőt találhatunk. A 19. század második felében és a század végén a másik két jelentős társadalmi réteg, a parasztság és a munkásság számára azonban még nem nyílt meg a művelődés e formája. A munkásság a későbbiekben is többnyire érdekképviseleti, a parasztság pedig szinte kizárólag vallásos egyesületekbe tömörült. Barcs — Széchenyi-utca Barcstelep főutcája (1905 körül) Az alapítók, és az alapítást követő évtizedekben aktív közéleti szerepet vállaló polgárok többnyire számos más helyi szerveződés vezetői, vagy tagjai is voltak egy időben.

15 Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy néhány egyesületet szinte ugyanazok, illetve családtagjaik és baráti körük alkották. Külön meg kell említenünk Dr. Piszár Antal ügyvédet (Szakolca, 1849 - Barcs, 1923), aki rendkívüli aktivitással vett részt számos egyesület alapításában és munkájában, Pl. Dr. Piszár Antal ügyvéd, Kremzir Mór birtokos, Stern Hugó bérlő, Kohut Sámuel gyógyszerész, Valkó Gyula jegyző, Kondrát Imre postamester, Schleining Károly tanító, Dr. Kronberger Adolf orvos, Krisz Ferenc bíró, Kremzir Miksa nagykereskedő, Fuchs Adolf nagykereskedő, Dallos István tanító stb.