Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Rózsás Márton: A polgári művelődés terei Barcson a 19. sz. derekától a II. világháborúig. (I.rész)

A kiegyezést megelőző időszak egyik országos jelentőségű, Barccsal kapcsolatba hozható (bár nem művelődési célú) polgári szerveződése a hazai ipar és kereskedelem védelmét és fejlesztését szorgalmazó, 1845-ben létrehozott Magyar Országos Védegyesület (Védegylet) volt. 6 Megalakulása után sorra szerveződtek vidéki osztályai is, noha az uralkodó és a helytartótanács is igyekezett működésüket akadályozni, sőt betiltani. Somogy megye azonban határozottan kiállt az egylet mellett, mi több, a Kaposvár vidéki osztály elsőként jött létre az országban. Somogy más területein, elsősorban Kaposvár és Szigetvár környékén is gyorsan terjedt a mozgalom. 1845-ben már három osztály működött Kaposvár, Barcs és Szigetvár székhellyel. A Dráva melléki osztály központja Barcs volt, mely az országos alakulási sorrendben a 38. helyet foglalta el. Az Országos Védegylet 1845. nov. 17-én, Pesten tartott első közgyűlésén a Dráva menti osztály egyik küldötte Barcs plébánosa, Muyszer József volt.

7 Bár ez a szerveződés viszonylag rövid életűnek bizonyult - az utolsó somogyi hírek 1847ből vannak róla - szerepét mégis betöltötte, hisz a nemzeti függetlenségért és a polgári haladásért vívott harc egyik nagy jelentőségű mozgalmaként tarthatjuk számon. Az, hogy Barcs polgárai ebben is tevőleges szerepet vállaltak, nagyban köszönhető Muyszer József személyének, akit néhány évvel később az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés egyik képviselőjévé is megválasztottak. A 19. század második felében, Somogy megyében is egyre-másra alakultak a közművelődési célú egyletek és körök, melyek sok állampolgár számára hosszú ideig a művelődés egyetlen formáját jelentették. Megalakulásuk törvényi alapja az 1864. évi 44. törvénycikk volt, mely kimondta, hogy bármely nemzetiségű polgárnak joga van „a nyelv, tudomány, gazdaság, ipar és kereskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek mellett is az állam törvényszabta felügyelete alatt társulatokba vagy egyletekbe összeállani". A végrehajtás módjáról azonban csak jóval később, 1873-ban intézkedett rendeletekben a Belügyminiszter. Ezek - többek közt - előírták az alapszabály miniszteri láttamoztatásának módját, a törvényhatóságok számára az egyleti könyv vezetését.

8 1898-ban újabb belügyminiszteri rendelet szabályozta az alapszabály nélkül működő, vagy attól eltérően tevékenykedő egyesületek szankcionálását.

9 6 A Védegyletről bővebben: Gálné 2006. 7 Muyszer József munkásságáról bővebben: Fazekas Csaba: Ismeretlen egyházpolitikai röpirat 1849-ből. In: Magyar Könyvszemle 117. évf. 2001. 4. sz.. 8 Somogy Megyei. Levéltár (SML) „Somogy Vármegye területén működő egyletek és társulatok névjegyzéke. 1922-1945" - A működési engedélyek ill. a megszüntető határozatok számait többnyire ebből vettem. Az egyleti nyilvántartó könyvek adatait azonban több esetben kritikával kell használnunk, mint azt későbbi példáink is igazolják. 9 Móró 1979. 169.