Gyökerek (A Dráva Múzeum tanulmánykötete. Barcs, 2008)

Botka János: Kiegészítő adatok a Barcs-felső vasútállomás és a Komlósdtemető melletti löszfalak malakofaunájához

BOTKA JÁNOS KIEGÉSZÍTŐ ADATOK A BARCS-FELSŐ VASÚTÁLLOMÁS ÉS A KOMLÓSD-TEMETŐ MELLETTI LÖSZFALAK MALAKOFAUNÁJÁHOZ A Barcs-felső vasúti megállóhelytől kb. 400 m-re levő 2004-es, valamint a komiósdi temető és a Rinya patak között található löszök malakofaunájának további vizsgálatára 2007 nyarán és őszén került sor. A talajszinttől számítva 3 m magas falak vizsgálata mindkét helyen ezek után lefelé folytatódott 1,8 m mélységig. A vett kb. 1 liter űrtartalmú és mintegy 2 kg súlyú mintákat iszapolás (0,8 mm lyukátmérőjü szitán), majd kiszárítás után ROTARIDES, SOÓS és KERNEY határozókönyvei segítségével határoztam meg. A komiósdi mintavételre 2007. augusztus 26-án, majd a Barcs-felső történt mintavételre 2007. december 1-én és 2-án került sor. A vizsgálatok eredményei: 1. Komlósd: A mintagödör mélyítése során a löszösszlet lassan, folyamatosan egyre több anyagot tartalmazott, míg végül barna színű tiszta agyagba ment át. A kitermelt törmelék iszapolási próbái mutatták, hogy ebben a mélységben csigahéjak már nem találhatók. A mellékelt táblázat - amelyben a fajok ökológiai igények szerinti felsorolása található - jól érzékelteti, hogy a 8. mintában volt először igazán értékelhető héj anyag. A 9. minta szintén üres, majd a 10-iktől a 18-ikig folyamatosan van jelen csigafauna. Valamennyi mintában három tömegfaj domináns és konstans. A 622 értékelhető héjból 462, a darabszám 74,3 %-a tartozik ezekhez. Leggyakoribb a Columella edentula (254 db, 40,48 %), a Trichia hispida (115 db, 18,49 %), végül a Succinea oblonga (93 db, 14,95 %).